54715. lajstromszámú szabadalom • Ékzávárzat csúszó csővel bíró lövegek számára

- 2 — támaszkodik, míg a (q) emeltyűnek másik karja egy, a (c) forgattyúcsapban kiképezett kivágásba nyúl be. A (c) csapnak alsó végével egy másik, az (r) forgattyúelem van összekötve, mely ekként a fölső (e) forgattyúnak elforgatásakor szintén elforgattak. Az alsó forgattyúelemnek alsó oldalán a ferdén lemetszett (t) ütköző fölületben (5. ábra) végződő (s) bütyök, továbbá a görbületi (u) horony van kiképezve, melynek egyik oldalán a kétkarú (x) emeltyűnek a (v) lejtőfölülettel ellátott (w) bütyke nyúl ki; ezen (x) emeltyűnek vége ugyancsak egy, a (c) csapban (1. ábra) kiképezett kivágással kapcsolódik. A két (q, x) emeltyű a (c) csap furatában vezetődő (y) szög közvetítésével egymással kölcsönös kapcsolatban áll. A lövegnek (z) csőágyára (8. ábra) az (1) szelence van fölerősítve, melyben a (4) pecek vezetődik, mely fölül a (2) görgővel, alul pedig a (3) füllel van ellátva (7. ábra). A (4) pecket az (5) tok veszi részben körül (8. ábra), melynek homloklapjához a (6) rúgó szorul oda. Az (1) szelencének (7) harántrészében, továbbá a (8) hüvely van elrendezve, melynek (9) csapja a (10) rúgó hatása alatt egy, az (5) tokban kiképezett nyílásba hatol. A (8) hüvelynek két (11) bütyke a (12) emeltyűnek alsó karját fogja közre, míg annak fölső karja a szelencéből annyira kinyúl, hogy az az (s) forgattyúbütyöknek (5. ábra) mozgási pályájában fekszik. A leírt szerkezet működése a következő: A cső visszaszökésekor az (a) forgattyúbütyöknek (t) fölülete a (12) emeltyűnek (8. ábra) a szelence (7) harántrészéből kinyúló karjához ütközik és akként mozgatja el a (8) hüvelyt, hogy ennek (9) csapja az (5) tok kivágásából kihúzódik, minek folytán a (4) pecek a (6) rúgó hatása alatt fölfelé csapódik. A cső előreszökésekor azután a peceknek (2) görgője a görbületi (u) horonyba (5. ábra) hatol, melyben az az (x) emeltyű (w) bütykének (v) lejtőfölületéhez ütközik (6. ábra), amikor is az (x) emeltyű az (y) szög (1. ábra) és a (q) emeltyű közvetítésével a rögzítő (o) csapot hordó emeltyűkart leszorítván a fölső (e) forgattyú rögzítése megszűnik. Mihelyt már most az (u) horonynak görbületi része a (2) görgőn tovavezetődik, az alsó forgattyúelem és ezzel együtt a (c) csap közvetítése folytán a fölső forgattyúelem is elforgattatik, amikor is az utóbbinak (f) ága (2. ábra) a görbületi., (i) horonyban vezetődő (h) csúszófej közvetítésével a (k) éknek kitolását és ezzel együtt a závárzatnak kinyitását okozza. Az alsó forgattyúelemben kiképezett (u) horony a hátsó vég fölé lejtősödik vagyis az a forgattyúnak alsó síkjában végződik (6. ábra). Ezen kiképzés folytán a (4) pecek (8. ábra) a (6) rúgó feszerejének legyőzése mellett annyira visszaszoríttatik, hogy a (9) csap ismét becsappan az (5) tok nyílásába, amikor is ezen tok rögzíttetik. A závárzat elzárása a két forgattyúnak előbb elfoglalt állásukba való befelé lendítése útján történik. Ha ezen célból a (d) fogantyút (1. ábra) megfogjuk, akkor az (m) szögemeltyű leszorítja az (o) rögzítőcsapot, mely azután, mihelyt a fogantyút szabadon bocsátjuk, ismét behatol a lövegcsőnek hátsó részében kiképezett fészekbe. Világos, hogy az (e) forgattyú a závárzatnak a leírt önműködően nyitó szerkezettől független kinyitását is lehetővé teszi. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ékzávárzat csúszócsővel bíró lövegek számára, mely egy, a záróéket elmozgató forgattyúval összekötött forgattyúelem elforgatásakor önműködően nyittatik, jellemezve egy, a esőágyon elrendezett pecek által, mely a csőnek csúszómozgása közben egy, a forgattyúelemnek alsó oldalán kiképezett bütyök hatása alatt kikapcsoltatván egy, a forgattyúelemben kiképezett görbületi horonnyal kapcsolódik és első sorban is egy emeltyű, segélyével a forgattyú rögzítőelemét kikapcsolja, minek megtörténtével a horonynak a pecken való vezetődése folytán a záróék eltolatik és ezzel együtt a závárzat kinyittatik, amikor is azonban a pecek a horony végén eredeti állásába visszamozgattatik.