54713. lajstromszámú szabadalom • Hirdetőgép

^valahányszor a kocsi egyik szélső helyzetébe jön, az (0 szalag forgásiránya megváltozik, ugyanakkor a kapcsolódó (g) horog kikapcsolódik és a kocsi szélső helyzetében addig vesztegel, míg a másik (g) horog körülfut és a kocsi másik (h) csapjába kapcsolódik és a kocsit ellenkező irányban magával viszi. Az (i) kocsinak szélessége miként 7. ábrából látható, a szekrény szólességének felel meg úgy, hogy a kocsi az összes (d, d) táblákat hidalja át. A kocsi alsó részén keresztirányú (k) rúdon (1) hüvely van a kocsi haladás irányára merőleges irányban eltolhatóan elrendezve úgy, hogy aszerint, hogy az (1) hüvely milyen helyzetet foglal •el, a hüvely (1) nyúlványa más és írás tábla <c) ütközőjébe kapaszkodik. A kocsi minden •egyes útja után ezen (1) hüvely önműködően tovább mozog és ezáltal a következő táblát hozza látható helyzetbe. Ezen (I) hüvely két (n) kilinccsel bír, anelyek a kocsihoz erősített (p, m) fogasrudakkal kapcsolódnak. Az egyik (p) fogasrúd fix, a másik pedig a kocsihoz képest saját hosszirányában elmozgatható. Világos, hogy a mozgó fogasrúd minden egyes kilengése által az (1) hüvely egy-egy fogosztással mozog eí a (k) rúd mentén. Az (n) kilincsek (N) csap körül foroghatnak el és a fogasrudaknak (n) rúgók hatása alatt támaszkodnak. Az (n) kilincs másik (n) végével (o) zárókilincs (o) vége működik együtt úgy, hogy az (n) kilincsvég lenyomásakor az (o) rúgó összenyomott állapotban marad és a kilincs 6. ábrán jelzett helyzetét el nem foglalhatja mindaddig, míg az (o) kilincset (o) rúgó ellenében ki nem lengetjük. Az (m) és (p) fogasrudak egyik végükkel magasabb (m) részlettel bírnak, mely részek, ha az (n) kilincsvégek eléje kerülnek, a kilincseket lenyomják. Az (1) hüvely (1) zsinór útján (L) zsinórdobbal kapcsolódik, melynek belsejében <rúgóház van, mely az (1) hüvelyt kezdeti helyzetébe igyekszik visszahozni. A mozgó (m) fogasrúd (M) nyúlványa (M) gyűrűben végződik (7. és 9. ábra), mely a kocsihoz ide-oda mozgathatóan erősített (q) rudat veszi körül. A (q) rúd (s, s') vezetékekben mozoghat el és szilárd összeköttetésben áll a (Q) hüvellyel, mely (q') csapok és az (R) pont körül elforgó (r) kétkarú szögemelő segélyével a kocsi mozgásirányában elrendezett (v) rúddal áll kapcsolatban, mely szabad végén (V') ütközőfejjel bír. Ha a kocsi szélső helyzetébe ér, a (V) fej benyomatik, miáltal a (q) rúd kileng. A (q) rúd (Q') gyűrűs vastagodással bír, mely (M) gyűrűvel (s) rúgó útján kapcsolódik. Az (m) fogasrúdra az (s) rugóval ellentétes irányban egy gyengébb (y') rúgó működik (7. ábra). A (Q) és (M) gyűrűkkel az (U, U) csapok körül elforgó (t, t') kilincsek működnek együtt, melyeknek végei (T, T') ütközőkké vannak kiképezve. A készülék működése az eddigiek alapján a következő: Az (i) kocsi az (f) szalag hatására ide-oda mozgást végez és szélső helyzetében hosszabb ideig vesztegel. A kocsi egyik szélső helyzetében a (V) ütköző benyomatik, miáltal a (Q') rúdvastagodás az (M) gyűrű felé elmozog és az (8) rúgót fölhúzza ; (t') kilincs (x') vége (Q) hüvely közvetítésével a (q) rudat ezen helyzetében rögzíti. A kocsi ilyen állapotban halad a másik szélső helyzetbe, melyben a (T) ütközővég hatására az (x) kilincsvég kikapcsolódik úgy, hogy az (M) gyűrű szabaddá válik és az' (s) rúgó hatására elmozog, vele mozog természetesen az (m) fogasrúd. Röviddel azután a (T) ütköző is működésbe jön, kikapcsolódik az (x) kilincs, miáltal a (Q) hüvely fölszabadul és az (y) rúgó, (m) fogasrúd (M) gyűrű, (s) rúgó és (Q) vastagodás közvetítésével a (q) rudat kezdeti helyzetébe visszahozza, melyből a rajz 9. ábráján föltüntetett helyzetbe azáltal jut, hogy a kocsi (V) ütközője által másik szélső helyzetbe visszanyomatik. Ilyképpen a kocsi minden egyes ide-oda mozgása után az (1) hüvely egy fogosztás"sal továbbíttatik és így a következő (d, d') táblapárt működteti. Egyidejűleg az (L) szinórdarab rúgóháza fölhuzatik. Ha az (1) hüvely a (k) rúd végéhez ért, úgy a maga-