54705. lajstromszámú szabadalom • Betűszedőgép
van, amint az a rajzon is látható, és a | (156) fogasrúd fölött helyezkedik el, míg a | (163) nyúlvány a (123) rúdhoz erősített (165) pecken nyugszik. Valahányszor a (157) billentyű egy arányosító kivetése céljából lenyomatik, a (161) kar tengelye körül kilendül, és miután a kilincs nyúlványa a (165) pecket elhagyta, a (162) kilincs a (156) fogasrúdba kapaszkodik és ez utóbbit eltolja, még pedig pontosan egy foggal. Ugyanekkor a helytálló (123) rúdhoz csuklósan erősített (166) megakasztó kilincs (14. ábra), amelyre szintén egy lemezrúgó hat, megakadályozza, hogy a fogazott rúd visszafelé haladjon akkor, amikor a (162) kilincs a (157) billentyű elbocsátása után a (167) csavarrúgó behatása alatt eredeti helyzetébe tér vissza. Ha egy sort megkezdünk, a két (121, 154) jelzőkar egymást érinti, mihelyt azonban arányosítót vezetünk be a sorba, a jelzőkarok két-két mm.-nyire eltávolodnak egymástól. Midőn a sor végére értünk, és a (132) emelő (131) sorbefejező billentyűjére ütöttünk, a (133) tengely a (168) kar közvetítésével a (166) megakasztókilincs (169) nyúlványára hat úgy, hogy ez a kilincs •ekkor a fogasrúdból kikapcsolódik, és az ezen fogasrúdhoz erősített és a (170) csavarrúgó által befolyásolt (155) mozgószán a helytálló (122) szánhoz ütődik, mire új sor kezdhető meg. Ezen (170) csavarrúgó, mint a 14. ábrán látható, egyik végével a (155) szánhoz, másik végével pedig a helytálló (123) rúdhoz van erősítve. Mindezen mozgások tehát önműködően mennek végbe. A szedőnek csak a billentyűzeten kell dolgoznia, amelynek oldalán van a szedővas, amelyben a sor képződik. A sor végén a szedőnek a szedővasra kell ügyelnie, hogy egy szóval vagy szótaggal a két jelzőkar között, melyek a kellősítés két határát jelzik, befejezze a sort. Ha egy szót kell elválasztania, természetesen elválasztó jelet kell tennie, mielőtt a (131) billentyűt leütné. Az arányosított sorok tehát, amint láttuk, a (150) hajóra tolatnak (15. ábra), amelyen a kész szedést alkotják. Ezen szedést elől ' | az első sor elé helyezett (235) tömb, oldalt | pedig a sor hosszúsága szerint beállítható (236) vezetőléc tartja össze. A gép mozgatú szerkezete a következő: A (171) főtengely (1. ábra), amely a gép hosszában vízszintesen van elrendezve, fogaskerekek segélyével a (20) és (17) tengelyeket hajtja, míg másrészt a (172) fogaskerék közbeiktatása mellett a (90) végnélküli szalagnak (92) dobját működteti. Azonkívül a (173, 174) kúpkerekek közvetítésével (11. ábra) a diagonális szalagok (95, 97) korongját hajtja, amelyek a (175) homlokkerékek révén vannak egymással összekapcsplva. A diagonális szalagok ezen hajtása a gép közepén az állványkeretek között megy végre. A (92) dob tengelye (1. ábra) a (176,177) kúpkerekek segélyével a függétyes (178) tengelyt hajtja, amelyen a (179) végnélküli csavar van elrendezve ; ezen végnélküli csavar a vízszintes (181) bütyök-tengelyen lazán elrendezett (180) csavarkereket (19. és 20. ábra) forgatja, amely utóbbival azonban összekapcsolható oly célból, hogy valahányszor egy sor szedése be van fejezve, egy fordulatot végezzen a kellősítés foganatosításához. E célból a (180) fogaskerék karmokkal ellátott (182) hüvelyt hord (20. és 21. ábra) Ezen hüvellyel a (183) hüvely kapcsolódik, amely a (181) tengelyen ékvezetéken csúszhatik. A (184) rúgó a kapcsolatot létrehozni törekszik, ezzel szemben azonban a (183) hüvelyt a hozzája erősített (186) csap körül forgó (189) kilincs rögzíti, amelynek kampója az ugyancsak a (181) tengelyre erősített (187) részbe kapaszkodik. A vízszintes (190) tengelyen elrendezett (189) kar a kilincs kiemelkedő (188) nyúlványával jöhet kapcsolatba. A (190) tengely továbbá a (141) rudat is hordja (14. és 19. ábrák) úgy, hogy amikor ezen rúd a (140) kilincsből kikapcsolódik (14. ábra) és a kilincs, mint föntebb már láttuk, egy sor vége felé megemeltetik, a (189) kar (23. ábra) a (185) kilincs (188) nyúlványára üt és a kilincset kikapcsolja. Ekkor a (184) csavarrúgó (20. ábra) a (181) tengelyt bekapcsolja. A
