54703. lajstromszámú szabadalom • Tömítés dugattyúrudak és hasonlók számára
2 — míg az oldalfölületek a (V) alakú csatorna • rézsútos fölületeivel közelítőleg derékszöget zárnak be. A szalagon átfektetett metszet tehát lényegéből kettős ék alakjával bír, melynél a vékony ékvégek egymással határosak, ahol is a falvastagság további csökkentésére a (V)-alakú csatorna fenekén annak hosszirányában haladó (b) kivágást képezhetünk ki. A szalagot azután kétoldalt harántirányú bevágásokkal láthatjuk el, ahol a tömítés egyik oldalán elrendezett párhuzamos vagy (v) alakú (c) bevágások (2. ábra a szemben fekvő oldalon fekvő bevágásokhoz képest el vannak tolva. A (c) bevágások bármily alkalmas módon és pedig a szalag öntése esetén a forma, ill. a magok, megfelelő kiképzése által állíthatók elő A csatorna feneke, ill. a fenék (b) ki" vágása hosszában egy darab réz- vagy má fémrudat fektetünk (3. ábra) és a szalagot azután két oldalon fölhajlítjuk úgy, hogy az a drótot körülveszi. A (v) alakú csatorna oldalai ily módon egymáshoz szorulnak úgy, hogy a szalag eredeti oldalfölületei most már a tömítés munkafölületei, melyek mint a rajz 3. ábrájából kitűnik, (v) alakú harántmetszettel bírnak. A hosszoldal mentén kiképezett (a) bevágások vagy közbenső terek folytán a tömítés hajlékony> még pedig minden irányban, ahol is a bevágások, mint a (9. ábrából) kitűnik, záródnak. Egyúttal azt is látjuk, hogy a bevágások a tömítési fölület mentén váltakozó sorrendben vannak elrendezve úgy, hogy oly átmenő közbenső tér, mely a gőzt, vagy más hajtószert a tömítés egyik oldaláról a másikra átbocsátaná, nem keletkezhet. A tömítés vagy önállóan alkalmazható, vagy pedig egy a (v) alakú szalag mindkét oldala hosszában fektetett azbeszt-, vagy más szálas anyagból álló tömítéssel kapcsolatban. A tömítést célszerűen oly csatornába ágyazzuk, mely egy alkalmas lágy és hajlítható pl. azbesztből, vitorlavászonból vagy más hasonló anyagból való (e) tömítésből áll. Ez a beágyazás különféleképpen történhetik, pl. úgy, hogy a fémtömítés külső föliileteit értesítjük, vagy pedig rovatékokkal látjuk el, ahol is egy darab (f) azbeszt-, vagy más szövetet csavarunk a fémtömítés fölülete köré és ezt gumioldat segélyével, vagy hasonló módon erősítjük meg. Az (f) szövetréteget a lágy (a) tömítés által képezett csatornához erősítjük ugyancsak gumioldat segélyével. A (d) drótot azonkívül ahelyett, hogy azt a szalagban elrendezett horonyba fektetnők, cikk-cakk alakban fektethetjük a csatorna hosszában a tömítés mindegyik oldalán kiképezett bevágásokba vagy közbenső terekbe Spirálalakban is csévélhetjük a szalag körül, amint ez a 2. ábrában pontozva van föltüntetve, ahol is a tömítés külső fölületein lévő drótrészekre szövetdarabok erősíthetők meg, melyeket gumioldat vagy más ragasztószer segélyével erősítjük meg az (e) azbeszt-, vagy más szálas anyagból álló tömítéshez. Egy további, a (6, 7) ábrákban föltüntetett foganatosítási alak szerint, egyetlenegy hosszú drót helyett több rövid (g) drótdarabot alkalmazunk, melyeket harántirányban fektetünk át a tömítésen úgy, hogy ezek a tömítés egyik oldalán lévő (c) bevágásokba, vagy közbenső terekbe be- és a tömíté3 másik oldalán fekvő bevágásokból kilépnek, még pedig célszerűen a legközelebb fekvő bevágásból, vagy az emellett fekvőből úgy, hogy a drótvégek a tömítési oldalakból kiállanak. Egy mindkét oldalon a (g) drótok által átfúrt (f) szövetdarabot azután az egész körül csévélünk, ahol is a drótvégeket a tömítésen áthajlítjuk és együttesen összekötjük (7. ábra). A szövetburkot azután az azbesztből, vagy más szalag anyagból álló tömítéshez odaragasztjuk. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy az egyes részeknek egymáshoz képest bizonyos mozgást enged meg, mely részek emellett egyidejűleg mereven vannak egymással összekötve. A találmány természetesen különféleképpen módosítható. így pl. a fémszalagot rézsútos, harántirányú vágásokkal több rövid darabra szétvághatjuk. Ezen darabokat azután mindkét oldalon fölfelé hajlítjuk, még pedig úgy, hogy a tömítés kopásnak