54688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vulkánikus kőzetek hasznosítására
— 2 3. A bazaltot grafittégelyben vagy grafittal bélelt edényben olvasztjuk meg.-Ekkor a bazalt bizonyos alkatrészeiből, pld. a fémoxydokból fölszabaduló oxygén a grafit egy részével vegyülve fejleszti a likacsokat képező gázt. Ezen módszerrel a víznél kisebb fajsúlyú terméket kapunk. Az öntéséhez bádog, öntöttvas, acél, föld, poreellán vagy más öntőminták alkalmazhatók, melyeket célszerű szétszedhetően kiképezni. Ha likacsos bazalttal bélelt tömör-bazalt tárgyakat akarunk készíteni, akkor előbb a külső részt egyszerűen megolvasztott bazaltból öntjük, melybe azután a fönti módok egyikével likacsosaá tett bazaltanyagot öntünk. A két réteg tökéletesen összeforrad. Üreges testek előállításánál ismert módon megfelelő magokkal ellátott öntőformák alkalmaztatnak. Némely üreges tárgy az üvegfúvás módján is készülhet. Az öntvények fölületén bizonyos vastagságú réteg gyorsan lehűl, üvegszerű és törékeny lesz. Ezért a kész tárgyakat az öntőformában hagyva, esetleg abból kivéve, de semmi esetre sem engedve azokat 500* alá lehűlni, égetőkemencékbe helyezzük, melyekben a megüvegesedett réteg átalakul és azután az öntvény lassan, fokozatosan lehűttetik. Ha üvegszerű bazalttárgyakat akarunk "készíteni, akkor az öntvényt hirtelen 600 fokra hűtjük le ós azután fokozatosan lassú hűtésnek vetjük alá. Az égetőkemence kezdetben 800° körüli hőmérsékleten tartandó, 700° alatti kezdeti hőmérséklet mellett az öntvény raegüvegesednék, 900° fölötti kezdeti hőmérséklet mellett pedig az öntvény csúnya vörös mázt kapna. A hűtés tartama függ a hűtendő tárgyak hőmérsékletétől, méreteitől stb. Az öntőforma nélkül hűtendő tömör tárgyaknál egy óra rendesen elegendő. Likacsos tárgyak, melyeknek fölületeaz öntés alkalmával vastagabb rétegben iivegesedett meg, hosszabb ideig égetendők. Több részből összeállítandó tárgyak egyes darabjainál szigorúan ügyelni kell arra, hogy azok azonos viszonyok között kezeltessenek. Az így égetett öntvények fölülete mázzal van födve, melynek színe az alkalmazott hőmérséklettől is függ. Leggyakoribbak a bronzszínű, kékes és ibolya színek. A bazaltra, mint példára tárgyalt eljárás minden más megolvasztható vulkanikus kőzetre, üvegre és salakra is alkalmazható. Némely vulkanikus kőzet, mint pld. az obsidián megolvasztva nagy mennyiségű gázt bocsát ki, gyakran robbanásszerűen. Ha ily kőzetet kis mértékben keverünk az alapkőzethez, akkor egyszerű megolvasztással nagyon lukacsos terméket kapunk. Oly tárgyak, melyek az alkalmazott hőmérsékleten nem olvadnak és melyeknek tágulási együtthatója azonos az eljárásom szerint készíthető öntvényekével, ilyen öntött burkolattal vagy béléssel láthatók el. Ha a bazalthoz homokot, kavicsot, karborundumot és más kemény anyagokat keverünk, különféle célnak megfelelő kemény tárgyakat, pld. járdaköveket is készíthetünk. Az előbb üvegszerűvé tett, azután égeteit bazaltöntvény igen kemény anyag, azért karborunduramal keverve vagy anélkül is igen jó malom- és köszörűköveket lehet belőle készíteni. A megolvasztott kőzethez az üveggyártásnál szokásos festő vagy színtelenítő szerek is keverhetők, vagy az elkészített tárgyak mesterséges mázzal is bevonhatók. A termék színe a befuvandó gáznak alkalmas megválasztásával is befolyásolható, ha oly gázt választunk, amely a kőzet alkatrészeire oly vegyi hatást fejt ki, mely a termék saínére befolyással van. Megemlítendő végül, hogy a megolvasztott bazalt körülbelül 1000° hőmérsékleten igen jól tapad a vashoz, ami vasbetétas tárgyak készítését teszi lehetővé. Az eljárásom szerint készült tárgyak könnyű fajsúlyúak, szilárdak, tartósak, vízhatlanok, rossz hang-, hő- és villamosság-