54602. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elgázosítóval bíró robbanó mótorokon
Megjelent. 1911. évi december l»é 15-én. MAGY. SZABADALMI Kin. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54602. szám. V/d 2. OSZTÁLYBerendezés elgázosítóval bíró robbanó mótorokon. MUNKTELLS MEKANISKA WERKSTADTS AKTIEBOLAG CÉG ESKILSTUNABAN. A bejelentés napja 1910 november hó 12-ike. A jelen találmány elgázosítóval biró oly exploziós, különösen kétütemű motorokra vonatkozik, melyeknél az elgázosítónak minden explózió után friss léggel való kiöblítése kívánatos. A találmány abban áll, hogy a henger munkatere és az elgázosítókamra közti csatorna hosszúkás keresztmetszettel bír úgy, hogy a hengerbe ismert módon bevezetett öblítő levegő a csatorna egyik oldalán beléphet az elgázosítóba, míg ugyanekkor az elgázosítóban lévő égéstermékek a csatorna másik oldalán távozhatnak. A csatorna keresztmetszete célszerűen olyan, hogy a henger felé néző szája azon az oldalon a legszélesebb, ahol a belépő Jégáram megy át, míg az elgázosító felé forduló szája ott a legszélesebb, ahol az égéstermékek az elgázosítóból kilépnek. A csatolt rajzon egy foganatosítási példa van föltüntetve. Az 1. és 2. ábrák a géphengernek fölső végét két egymásra merőleges hosszmetszetben mutatják. 3. ábra az 1. ábra III—III szerinti metszete. 4. ábra a csatorna egy más alakját sémában tünteti föl. Az 1—3. ábrákban (1) a mótorhenger, (2) pedig az elgázosító kamra. A henger föl nem tüntetett dugattyúja fölső végén fölfelé nyúló nyúlvánnyal bír, oly célból, hogy a gép előkompresszió-teréből kilépő és a hengerfal oldalnyílásain át belépő öblítő levegő ismert módon lényegileg axiális irányba tereitessék. Hogy már most ezen légáram az elgázosítót is kiöblítse, a találmány értelmében a (3) csatorna hosszúkás keresztmetszettel bír úgy, hogy a hengerbe lépő öblítő levegő az elgázosítóban is keringhet s abból a 2. ábra nyilai értelmében az égéstermékeket kiöblítheti. A keringés megkönnyítésére a (3) csatornát célszerű úgy kiképezni, hogy a hengertér felé forduló szája az öblítő levegőnek az elgázosítóba való belépési helyén a legszélesebb, míg az elgázosító felé néző szája azon az oldalon legszélesebb, ahol az égéstermékek az elgázosítóból kilépnek. Ezt vagy azáltal érjük el, hogy a csatorna közepén a keresztmetszetet a 2. és 3. ábrák értelmében hirtelen megváltoztatjuk, vagy pedig a 4. ábra értelmében a két száj nagyobb és kisebb szélességei között egyenletes átmenetet létesítünk. A 4. ábrán a (4) körvonal a csatornának az elgázosító felé néző száját, az (5) körvonal pedig a henger felé néző száját mutatja.
