54600. lajstromszámú szabadalom • Nagyon kis fajsúlyú fémből és nagyon szilárd fémből összeállított lövedékhüvely
Megjelent 1911. évi december hé 15-én, MAGY. gg^ KIR SZABADALMI jBra HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54600. szám. XiX/o. OSZTÁLY Nagyon kis fajsúlyú fémből és nagyon szilárd fémből összeállított lövedékhüvely. DR LANG ALBERT EGYETEMI TANÁR KARLSRUHEBAN. A bejelentés napja 1911 január hó 6-ika. Elsőbbsége 1910 jannár hó 6-ika. Kis fajsúlyú fémből való lövedékhüvelyek a hadi technikában nagyon fontosak és már eddig is számos kísérlet történt ilyenek előállítására. Ily célra a rendel- j kezésre álló anyagok közül legalkalmasabb az alumínium és ennek öntvényei. Az alumínium fizikai és kémiai tulajdonságai azonban egyáltalában nem felelnek meg azon föltételeknek, melyek a kevés füstöt fejlesztő lőpor alkalmazásából következnek. Ezért megkísérelték az alumíniumból készült hüvelyt a hátsó részén való burkolás által erősbíteni, vagy pedig két részből előállítani, mellső részét ugyanis alumíniumból, fenekét pedig szilárdabb anyagbiól (például a 75823., 21367T. és 213678. számú német szabadalmak szerint). Ezen eljárásoknak azonban nagy hiányaik vannak, mert egyrészt a részek összefüggése kevéssé szerves, tehát némileg laza úgy, hogy a fémek különböző kiterjedési tényezőik következtében könnyen szétválnak, másrészt pedig az ismert eljárások szerint készült lövedékhüvelyek beraktár rozva, nem tartósak, mert a különböző fémek íelektromos potenciálkülönbsége folytán az összeillesztési helyeknél könnyen lép föl vegyi bomlás. Jelen találmány tárgya oly hüvely, mely szintén egy kis fajsúlyú rétegből és nar gyobb szilárdság elérése céljából egy nagyon szilárd anyagból áll. A kis fajsúlyú, belső rétegnek és a nagyon szilárd és rugalmas külső rétegnek benső összekötése céljából a két réteget az eljárás utolsó szakaszaiban, pl. az utolsló húzásnál, az elősajtolásnál, la fejsajtolásnál vagy a perem és a kivonó horony rásajtolásánál együtt munkáljuk meg. Hogy azonban a rétegek egymással lehetőleg bensőén függjenek össze, a szilárd, kemény fémet, acélt, nikkelt stb. előzetesen aluminiummal vonjuk be és pedig az egyik oldar Ián vagy, ha rá kívül kis fajsúlyú fémből, pl. alumíniumból vagy aluminiumötvényből még egy harmadik réteget alkalmazunk, mindkét oldalán. Az összeillesztett rétegek további izzításánál, megmunkálásánál, húzásánál, sajtolásánál a rétegek bizonyos tekintetben összehegedés, útján bensőén egyesülnek. Ennek következtében azonban a különhöző fémek potenciálkülönbsége is csökken és a beraktározás közben való vegyi bomlás veszélye megszűnik. Ha a kis fajsúlyú fém az erősbítő fém két oldalán van alkalmazva, tehát, ha a
