54590. lajstromszámú szabadalom • Gép rostokat szolgáltató növények hántolására

láncpárokat megfelelő távoiközökben elrendezett, félkörkeresztmetszetű (111) rúdak kötik össze egymással, az elrendezés pedig olyan, hogy mikor a (110) láncok mozognak, mindegyik rúd egymásután belép a szomszédos lánc rúdközei közé. a. külső (107) és (108) tengelyek egy-egy (112) fogaskereket viselnek, melyek egymásba fogódzanak és a (107) tengely ezenkívül még egy (113) lánckerékkel is föl van szerelve, (1. ábra), mely fölött és az (51) tengelyre ékelt (114) lánckerék fölött a (115) lánc fut. Az éppen leírt láncok és rudak között köz keletkezik, melyben a lenkórók virágzatos részének megmunkálása (kicséplése) megy végbe. A csépelendő lenkórókat a (86) teknőbe helyezzük, hol a (116) kórókat a (90) szállító csiga megfogja és nemcsak továbbszállítja, hanem egymástól el is választja és meggátolja, hogy a kórók túlságosan erősen összecsomósodjanak. A szállítócsiga a lenkórókat a (76) görgők alatt áttolja úgy, hogy azokat a (75) tuskók megfogják és oldalirányban tovább szállítják, egyben maguk és az (59) szállítórudak között akként fogják be, hogy azok hántolás és cséplés közben el ne fordulhassanak. Amint a kórók a (73) lánc hatása alatt a gép hátsó része felé mozognak, a kórók külső (117) végei, melyek a virágzatot, illetve a magokat tartalmazzák, a két (110) lánc között mennek át, hol a (111) rúdak a virágzatot, illetve a magokat a kórótól elválasztják. Mialatt ez megtörténik, a kórók vastagabb végei a mellső (A) hántolóberendezés mozgó rúdjai közé belépnek és a fölső rudak (40) bordái a kórókat az alsó rudak egymást követő hornyaiba nyomják, mely folyamatnak, mint az a 9. ábrából világosan kitűnik, az a következménye, hogy a kórók váltakozva föl-és lefelé hajlanak, a kórók külső héja szétmorzsolódik és elszakad és abban a mértékben, amelyben a kórók végei a rúdak hatáskörébe érnek, a kórókról lehuzatik. Ez a folyamat többszörösen ismétlődik, mert a rudak gyors egymásutánban munkálják meg a kórókat, mimellett ezek a (75) túskók és az (59) szállítórudak között be vannak fogva, eygúttal pedig a (75) tuskók mozgásánál a gép hátsó része felé mozognak. Minthogy a szállítóberendezés tengelye a mellső hántoló berendezés tengelyével szöget képez, ebből az következik, hogy a hosszanti irányban előre mozgó kórók oldalirányú viszonylagos mozgást is végeznek és hogy a mellső hántolóberendezés azokat hosszuknak mintegy kétharmadrészén megmunkálja. Mikor a kórók a gépben tovább hátrafelé mozognak, kicsépelt végéig a hátsó (B) hántolóberendezés rudjai közé jutnak és a kóróknak már meghántolt végei az első szállítóberendezésből a második szállítóberendezésbe mennek át. Minthogy ez a második szállítóberendezés ferdén van elrendezve úgy, hogy az első szállítóberendezés szállító vonalán túlér, a második hántolóberendezés a kórók ama részeit is megmunkálhatja, melyeket az első szállítóberendezés befogva tartott és melyeket ezért az első hántolóberendezés meg nem munkálhatott. Mikor a rostok az első hántolóberendezésből és a (76) szállítórúdak és (85) tuskók közül kikerülnek, azokat alkalmas módon összegyűjtjük és a gépből eltávolítjuk. A mondottakból kitűnik, hogy a lent két végétől kiindulva ellenkező irányokban hántolják- és mielőtt a hántolást megkezdenők, a virágzatot és magokat is eltávolítjuk. A gépet elhagyó rostok teljesen tiszták, egyenesek és egymással összekeverve nincsenek. Annak következtében, hogy a hántolóberendezés láncai belülről kifelé kissé divergálnak, azt érjük el, hogy a hántoló hatás abban a mértékben fokozódik, melyben a kórók a hántolóberendezésekbe behatolnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép rostokat szolgáltató növények hántolására, azáltal jellemezve, hogy a hántolandó anyagot szállítóberendezések két egymás mögött alkalmazott hántolóberendezésen vezetik át, melyek tengelyei egymással és a szállítóberendezés tengelyével szöget képeznek. 2. Az 1. alatt védett hántológép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (A) mellső hántolóberendezéssel szem-