54579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kevert anyagú szövetek (félgyapjú, félselyem stb.) festésére csupán egyetlenegy fürdő alkalmazásával
Megjelent 1911. é vi december b ó 15-éii, MAGY. ggft» I\IH. SZABADALMI jGff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54579. szám. XIV/c. OSZTÁLY. Eljárás kevert anyagú szövetek (félgyapjú, félselyem stb.) festésére csupán egyetlen egy fürdő alkalmazásával. DÖRR GUSTAV CHRISTIAN KERESKEDŐ FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1911 január hó 10-ike. Elsőbbsége 1910 január hó 10-ike. Kevert anyagú szöveteket, mint félgyapjút és félselymet, már eddig is festettek kénfestékkel, redukáló hatású organikus savak, mint hangyasav, tejsav stb. sóinak jelenlétében oly célból, hogy az ilyfajta festékeknek a fonálhoz való affinitását fokozzák anélkül, hogy ezáltal a szövet erőssége károsan befolyásolódnék. A jelen találmány tárgya ezzel szemben abban áll, hogy kevert anyagú textilanyagokat (félgyapjú, félselyem stb. egyfürdős I eljárással festünk közvetlenül festő (substantiv) festékekkel és pedig akként, hogy az eddig használt glaubersó vagy hasonló hatású egyéb sók helyett organikus savak pl. borkősav, ecetsav, tejsav vagy hangyasav káli avagy nátron sóját használjuk, oly célból, hogy a festőanyag jobb kivonódását idézzük elő, valamint azért is, hogy sokkal nagyobb mennyiségű festőlét alkalmazhassunk és ennek megfelelően a festékek egyenletesebb fölvételét érjük el. Ismeretes, hogy növényi ós állati rostok savas vagy alkálikus hatású szerekkel szemben egymástól eltérőleg viselkednek. Míg ugyanis a növényi rostokat a savak, addig az állati rostokat éppen ellenkezőleg az alkálik támadják meg. Ezen eltérő viselkedés különösen oly textilanyagok festésénél észlelhető, amelyek állati és növényi rostokat egyaránt tartalmaznak. Eddig ilyen szöveteket előnyösen egyfürdős eljárással közvetlenül festő festékekkel festettek, és pedig akként, hogy a textilanyag súlyának 20%-át kitevő mennyiségű neutrális glaubersónak 20-szoro3 vízben való oldatát adagolták a fürdőbe. A festés ezen módjának azonban azon | lényeges hátránya van, hogy a festékfürdők nem lesznek kihasználva, sőt a festéknek aránylag nagy része marad vissza a fürdőben és kárba vész, ha csak a fürdőt újból való fölhasználatra félre nem tesszük. Azonkívül a glaubersó némely színárnyalatot megváltoztat és az árút érdessé s törékennyé teszi, ami különösen akkor következik be, ha sok só van kevés lében, amely föltétel sötét színárnyalatok előállításánál okvetlen betartandó. Kevés lé jelenlétében azonban a festendő szövetek csak nehezen és elégtelenül dolgozhatók keresztül; ennek következtében a szövetek azon helyeken, ahol a festékfürdőben szorosan egymáson fek-üsznek, nem lesznek a festőfolyadékkal annyira áthatva, mint a többi helyen, miáltal foltos festések állanak elő s ennek azu-
