54573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás képlékeny papiros, karton és máseffélék előállítására

- 2 — szerekkel kezeljük, amelyek hő és nyomás utólagos behatása alatt fenoloknak és formalhedidnek oldhatatlan, megömleszthetetlen kondenzálási termékeit szolgáltatják. A nedves keverés vagy aprítás foszlatóban foganatosítható, aminőt papiros előállítására használnak, alkalmazhatunk azonban más alkalmas készülékeket is. Faanyagot, köszörült fát, szulfitcellulózát, nátroncellulózát, azbesztet, rongyokat, pamutot, lent, espartofüvet vagy általában olyan anyagokat, amelyeket papirosgyártáshoz használnak, aprítunk és víz jelenlétében megfelelő mennyiségű olyan anyagokkal keverünk, amelyek bő és nyomás behatása alatt a formaldehid és fenolok oldhatatlan, meg nem ömleszthető kondenzálási termékeit szolgáltatják. Ezeket az anyagokat előzetesen vagy utólagosan megőrölhetjük illetve apríthatjuk. A fenolok és formaldehid oldhatatlan, meg nem ömleszthető kondenzálási termékeinek kiindulási anyaga gyanánt a reakció minden közbenső terméke folyékony, tésztaszerű vagy szilárd alakban alkalmazható. Fenoloknak formaldehiddal való egyszerű elegyét is használhatjuk. Az említett anyagok egyedül vagy alkalmas kondenzáló szerek hozzáadásával hasz- i nalhatók. Ez utóbbi esetben formaldehid és fenolok alkálikus oldatának elegyét vagy a reakció közbenső termékeit használhatjuk. Az alkalmazott alkálimennyiség nem játszik szerepet. Az alkálit savnak, savanyú sónak vagy olyan sónak, utólagos hozzáadása által távolíthatjuk el, amely az alkálival cserebomlásba lép. Ezen célra az alumínium, réz, vas, cink, nikkel és kobalt sói bizonyultak alkalmasnak; általában olyan sók, amelyek alkálikus oldatok behatása alatt oldhatatlan hidroxydokat adnak. Sóknak alkalmazása az alkálikus kondenzáló szer fölöslegének eltávolítása céljából azon további előnynyel jár, hogy a terméket alkalmas módon festi és egyidejűleg megfelelő töltőanyagot szolgáltat. Használhatjuk a formaldehid és fenolok egymásra való hatásakor keletkező nevezetesen folyékony közbenső termékeket is, úgy mint formaldehid és fenolok folyékony | elegyei, sűrítőanyagokkal együtt, úgy mint keményítőszerű anyagokkal és szolatinókkal, amelyek emulzió vagy szuszpenzió képződését elősegítik. Formaldehidnek és fenoloknak egymással való hatásakor keletkező közbenső termékek alatt azokat a termékeket értjük, amelyek formaldehidnek fenolokra való közvetlen vagy közvetett behatásánál keletkeznek, amelyek hő és nyomás vagy mindkettő alkalmas behatásánál oldhatatlan, meg nem ömleszthető kemény végtermékké alakíthatók át. A fenolok közül nemcsak a karbolsav használható, hanem annak homologjai, valamint fenolszerű anyagok vagy ezek keverékei is, amelyek a fenolt vagy krezolt helyettesíteni képesek. A formaldehid ennek polimer anyagaival vagy oly anyagokkal is helyettesíthető, amelyek a reakció folyamán formaldehidet szolgáltatnak. A keverékhez alkalmas töltőanyagokat, mint pl. porcellánföldet, zsírkövet, csillámot, aluminiumport vagy általában anorgános vagy orgános töltőanyagokat adhatunk, amelyek révén a termék megmunkálhatóságát vagy külsejét javíthatjuk. A masszához pl. formaldehid és fenolok kondenzálási végtermékét is adhatjuk hozzá. Alkalmazhatunk festőanyagokat is. Némelykor enyvező anyagok alkalmazása is előnyös lehet. Ezen esetben a papirosgyártásnál alkalmazott különböző enyvező anyagokat, mint pl. keményítőt, enyvet, gyantaszappanokat és másefféléket használhatunk. Igen előnyösek a formaldehid és fenolok reakciójának első termékei vagy azok alkálikus oldatai. Alkalmazhatjuk a közbenső kondenzálási termékek alkálikus oldatát vagy a formaldehid és fenolok oldható, megömleszthető kondenzálási termékeinek alkálikus oldatát, amelyek már ismeretesek. (Lásd Baekeland, On soluble, fusible, resinous condensation products of phenols and formaldehyde, Journal of Industrial and Engeneering chemistry 1909. 545. oldal). Ezeket vagy önmagukban vagy savakkal és sókkal együtt alkalmazhatjuk. A keverékek szárítására legelőnyö-