54555. lajstromszámú szabadalom • Kazánrendszer
Megjelent 1911. évi december hó 15-éii. MAGY. ggK% KIR. SZABADALMI HU HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 54555. szám. V/e/3. OSZTÁLY. Kazánrendszer. SOCIÉTÉ J. & A. NICLAUSSE CÉG PÁRISBAN. Pótszabadalom az 53053. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1910 október hó 21-ike. Elsőbbsége 1909 november hó 24-ike. Az 53053. számú törzsszabadalomban oly kazánrendszerek vannak ismertetve, melyeknél a tápvíz külön külső csöveken, vagy a csőnyalábok gyűjtőrekeszeitől elválasztott rekeszen át jut a tűzhöz legközelebb fekvő csőnyalábhoz, miután előzőleg egy távolabbi csőnyalábon át a gőzgyűjtőbe jutott. A jelen találmány értelmében a víz visszavezetése maguknak a csőnyalábok vízrekeszének egyikén vagy többjén keresztül történik. Ezen, a visszavezetésre szolgáló rekeszek alsó vége a többi vízrekeszek alsó végével közlekedik úgy, hogy a tűztől távol fekvő csőnyalábon s azután a gőzgyűjtőn keresztülment tápvíz e rekeszeken át jut a tűzhöz legközelebb fekvő csőnyalábba. Rendszerint ezen átvezetésre egy egyetlen rekesz elégséges. A csatolt rajz egy példát tüntet föl, még pedig 1. ábrában a 3. ábra A—A, 2. ábrában a 3. ábra B—B vonala szerinti metszetben, 3. ábrában homloknézetben, 4. ábrában az 1. C—C szerinti, 5. ábrában pedig a 3. ábra D—D szerinti metszetében. A föltüntetett példánál a tápvíz az (a) csövön lép a (D) gőzgyűjtő (Dl) részébe, amelyből az (1, m, n, o) rekeszek (f) mellső csatornáin jut a fölső (FI) csőnyalábba s innen a (D2) tartályba, ahol a gőz a víztől elválik s a megtisztult víz az (fp ) csatornán át (2. ábra) a középső (p) rekeszbe jut és az ezzel kapcsolt csöveket táplálja. A (p) rekesz a szomszédos (1, m, n, o) rekeszek alsó részével a (q) csőtoldat és (r) csatorna révén közlekedik, mely az (s) toldatok révén van az említett rekeszekkel kapcsolva. A víz körmenete tehát: A (Dl) tartályból az (), m, n, o) rekeszek (f) csatornáin át a fölső (Pl) csőnyalábba, innen a (b) csatornákon át a (D2) tartályba, majd az (fp ) csatornán át egyrészt a (p) rekeszbe és az ezzel kapcsolt alsó és fölső csőnyalábokba, másrészt azonban a (q, r, s) csatornákon át az (I, m, n, o) rekeszekbe is, ahol e rekeszek alsó csőnyalábjait táplálja. A képződő víz és gőzelegy a (d, b) csatornákon át jut a gőzgyűjtőbe. Az újítás tehát abban áll, hogy az (FI) elgőzösítő egység egy részét elválasztjuk és az alsó (F2) elgőzösítő egységgel párhuzamosan kapcsoljuk, miáltal egy harmadik elgőzösítő egységet létesítünk, mely csak
