54490. lajstromszámú szabadalom • Brikettező eljárás

2 brikettek, melyek ugyanezen lúgból külön utókezelés nélkül állíttatnak elő. Az új eljárás lényege abban, áll, hogy csak egyszer kell savat vagy valamely sacvanyú vegyületet alkalmazni vagy esetleg ily vegyületeken kívül még egy aldehydet. A lúg a hozzáadott anyagokkal együtt addig melegíttetik, amíg zselátinszerű halmazállapotot vesz föl. Ha most a brikettezendő anyagot a keverésnél vagy ez után esetleg mintába való sajtolás után bizonyos hőmérsékletre hevítjük, mely azonban az eddig szokásojs hőmérsékletnél alacsonyabb és ezen hőmérsékleten addig tartjuk, amíg az anyag jjól megszárad, akkor oly briketteket kapunk, melyek a használat és szállítás számára elegendő tartóssággal bírnak. Ezen brikettek különösen azáltal is tűnnek ki, hogy föltűnően kevés füstképződés mellett égnek. Ismeretes, hogy aszulfitcellulozagyártásnál keletkező hulladéklúgböl savak vagy sók hozzáadása által csapadék válik ki. Ugyanúgy megkísérelték ezen hulladéklúgból enyv fölhasználáséval megfelelő kötőanyagot előállítani. Mindezen esetekben azonban nem ismerték föl azt, hogy a hulladéklúg savak vagy más alkalmas vegyületekkel való kezelés által tökéletesen zselatinszerű halmazállapotba hozható. A hulladéklúg eddig ismert földolgozásánál vagy egyéb ragasztóanyagokat használtak föl, vagy pedig a hulladéklúg organikus alkatrészeinek csak egy része jutott érvényre. Az új eljárásnál ezzel szemben ía lúg egész tömege zselatinná válik. Az eljárás egy kiviteli alakja a következő példa által van megmagyarázva. A szulfitcellulózagyártás ismert módon tetszés szerint besűrített hulladéklúgját egy kevés, például 10—11% kénsavval keverjük és ezen keveréket fölmelegítjük. Rövid idő múlva a lúg zselatinszerű halmazállapota mutatkozik. Ezen alakban a kötőanyagot a brikettanyaggal gondosan összekeverjük és a keveréket ismert mór don tetszés szerinti alakokban földolgozzuk. Kénsav helyett sjósavat, karbolsavat vagy chrómsavat is alkalmazhatunk. Ugyanúgy savanyú sjókat, mint pl. timsót, szulfátokat, chromátokat is alkalmazhatunk. Nem szükséges a tömegnek egyenletes ! alakot adni. A keveréket az agyagsajtpk módjára szerkesztett szalagsajtión is sajtolhatjuk át és tetszés szerinti darabokban lehet továbbkezelni. A keveréket továbbá keverő vagy gyúró készülékekből közvetlenül kihullathatjuk úgy, hogy kisebb-nagyobb szabálytalan darabok alkottatnak. Ezen darabos termék utánkezelése abban áll, hogy azt 200°-ot túl nem; haladó hőmérsékletre hevítjük, azonban az anyagot jól kiszárítjuk. Hogy az eljárást gyorsítsuk vagy oly savakat és sókat is alkalmazhassunk, melyek magukban véve igen lassan működnének, azokon kívül egy kevés aldehydet keverünk a besűrített szulfitcellulíózalúghoz. Az aldehydnek ezen célblól valló alkalmazása ismeretes ugyan, azonban a főéi járásslal való egyesítése újnak tekintendő. Az eljárást termésízetesen oly módon is foganatosíthatjuk, hogy a hulladéklúg és brikettezendő anyag keverékét kezeljük egyedül savval, vagy savval és aldehyddel egyidejűleg és az eképpen kezelt keveréket addig melegítjük, míg a zselatinszerű I halmazállapot beáll, mire a keveréket brikettekké dolgozzuk föl. Ugyanúgy la hulladéklúggal ismert módon brikettezhetünk és azután az utlóhef vítés közben magát a savat vagy a savat 1 és aldehydet egyidejűleg engedjük behatni. Ez ut;óbbi esetben ajánlatos a behatást vákuum alatt eszközölni és a behatás befejezése után a sajtolt darabokat evakuálás által a vegyszerek fölöslegétől megszabadítani oly célból, hogy az utóbbiak újból fölhasználhatók legyenek. Savak helyett savtartalmú hulladékok is, mint pl. olajgyárak hulladékai vagy pedig