54480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék érceknek, fémmaradékoknak és hasonlóknak kivonására
— 9 lioz a vasnak bármilyen szulfátjait keverjük, vagy pedig a ként gázalakú vegyületekben mint kénes savat, vagy kénhydro-gént levegő hozzávezetés mellett behívatjuk. A savanyú lúgoknak friss bázikus érceken való átvezetése vagy pedig bázikús anyagoknak az ércekhez való keverése által a szabad kénsavtartalmat szabályozhatjuk. A klórtartalom a kezdeti és véglugokban (ugyanazon víztartalom mellett) csak nagyon kevéssé változik a nehezen oldódó klórvegyületeknek kiválása következtében. Az ismeretes extrakció eljárásoknál az ércekből kén válik ki, mely úgy fizikailag, mint vegyileg is az alatta fekvő ércrészecskéknek további fölbontására gátlólag hat. Az egész ércrésznek átalakítasát azonban sokkal gyorsabbá és tökéletesebbé tehetjük, ha ezen elektronegativ anyagot teljesen eltávolítjuk, vagy még inkább azt egy megfelelő vegyületbe (kénsav vagy kénessav) átvisszük, mikor is az elégési meleg a vegyi reakciót még elősegíti is. Összesülés és a további szétbontásnak meggátlása, mint például a pörkölési eljárásnál főleg ólomszulfát képződésnél vagy az érceknek más könnyű elsalakodásánál teljesen ki van zárva. A nyert lúgoknak sókká vagy fémekké való további földolgozása igen sokféleképpen történik. A kicsapatás céljára valamennyi ismert szer használható. A rezet például vassal csapathatjuk ki, mikor is a rézmentes vaslúgot ismét az ércre fölöntjük, ahol a levegő hatása következtében vasoxyd válik ki, míg a savgyök ismét oldólag hat. A fémeknek elektrolízis által való kiválasztásánál a savmaradék sókhoz köthető, vagy pedig mint szabad sav az oldatban marad. Klórfém oldatoknak földolgozásánál, ha sok fém mellett vassók vannak jelen, utóbbiakból oly mennyiségre van szükség, hogy azok a klórt fölveszik. így például CuCl2 = Cu + Cl, Cu2 C12 =2CU + C12 2FeCla = CI2 -f Pe2 Cl,. A lecsapó szereket célszerűen úgy választjuk, hogy oly lúgok keletkeznek, melyek a rakásban az érccel ismét átalakulnak. Az átalakulás a rakásban egy molekula oldószerre pl. CuCl,-re nem egyszeres, hanem állandó regenerálás történik úgy, hogy a bontólag ható molekulák nemcsak újraképződés, hanem regenerálás által is keletkeznek úgy, hogy azok nagy mértékben szaporodnak, például: CuS + CuCl2 + Ha O + Os = Cua Cl2 — H2 SO4 Cu2 Cla + H2 SO, + CaCl2 +0 = 2CUC12 + CaS04 + H2 0 2Cua Cla + 2FeCI2 + 08 = 4CUC12 -f Fe2 08 Cu2 Cla + 2HC1 + 0 = 2CuCl2 + H2 0 Hogy a találmány tárgyáról tiszta képet nyerjünk, az alábbiakban három példa van leírva és pedig rézércnek, egy aranyércnek és egy vegyesércnek a földolgozása. 1. Példa. Ez oly rézércekre vonatkozik, melyeknél a fémek nagyobbrészt mint kén«rcek fordulnak elő. (Rézpala). Ezen érceknek földolgozása az ércrészeknek finom eloszlása következtében nem fizetődik ki. Más érceknél, melyek nagyobb darabokat tartalmaznak, a földolgozást annyira viszik keresztül, hogy 2—5 mm. átmérőjű szemeket nyernek, míg az összes többi termékek együtt dolgoztatnak föl, mimellett oly szemnagyságot választanak, mely az ércben lévő fémrészecskéknek teljes föltárását teszi lehetővé. A fölaprított érceket, úgy szintén a fölaprított közbeeső termékeket és maradékokat is a leírt vízáthatlan fölületen 10—30 m. magasságban fölhalmozzuk. A pyritek átalakításának megkezdése céljából a savakat, vagy a megfelelő savaknak sóit oldatban fölülről öntjük föl és épp úgy később a megfelelő lefolyt lúgokat is. A jelen esetben a föladat valamennyi használható fémnek a kiválasztása. Ezen fémek főleg réz, ezüst és arany. Oldószerekül
