54480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék érceknek, fémmaradékoknak és hasonlóknak kivonására
Meet«1«nt, 1911. évi december hrt 12-én. szabadalmi ^^ hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 54480. szám. XII/d. OSZTÁLYEljárás és készülék érceknek, fémmaradékoknak és hasonlóknak kivonására. dr günther vilmos mérnök és kereskedő kasselben. A bejelentés napja 1911 márcins hó 1-je. Érceknek, fémmaradékoknak és hasonlóknak kivonására és kilúgozására szolgáló eddigi eljárásoknál azon hátrány áll fönn, hogy a vegyi behatás és a kimosások nagyon határolt időhöz vannak kötve, mivel az e célra használt készülékeket újabb nyers anyagok fölvétele céljából ki kell üríteni. Ezenkívül ezen készülékek nagyon kicsinyek, amennyiben legfeljebb egy napi termelésre elegendő anyagot képesek befogadni. Ez okból annyi ilyen drága tartány szükséges, mint ahány napig a kezelés tart, beleszámítva a töltéshez és kiürítéshez szükséges időt is. A fémkivonásnál sok folyamat többféle vagy többszörös kezelést igényel és pedig nagyobb időközökben, így pl. a eyanit folyamatnál gazdag ércek esetén többféle lúgnak az alkalmazása, vagy az amerikai eljárásnál ammóniaalkálikus lúggal való többszörös kezelés válik szükségessé. Ez különben természetes is, mert az ércrészecskék a kőzetben sem egyenletesen elosztva nincsenek, sem pedig nem egyenlő nagyok. Minthogy azonban mindegyik ércrészecskével csak egy bizonyos mennyiségű oldat jut érintkezésbe, a lúgokat, gázokat, stb., azaz oldószereket fölös mennyiségben kell alkalmazni, vagy pedig a folyadékot a legtöbb esetben az érctömeggel együtt erős mozgásba kell hozni. Dacára a többszörös kezelésnek és kivonásnak, azonban a kivonandó anyagoknak nagyrésze még eredeti állapotában visszamarad és pedig egyrészt azért, mivel a vegyi átalakulás az idő rövidsége folytán még be nem fejeződött, másrészt pedig fizikai okokból. Az oxigénnek és oxidáló anyagoknak gyorsító hatása máiszámos szabadalomnak szolgált alapul, mimellett a finoman fölaprított érc nyitott vagy zárt edényekben levegővel vagy gázokkal benső érintkezésbe jut. Egyik ilyen eljárásnál az ércek kénsavval és barnakővel kevertetnek s azután nyomás alatt levegővel kevertetnek. Az ezen eljárásnál ismeretes adatok alapján csak aránylag kis mennyiségű, körülbelül 10—20 t. ércet zárt edényekben körülbelül 10—15% manganoxyddal együtt körülbelül 2—6 légköri nyomás alatt savanyú oldat hatásának teszünk ki. A levegőnek és így oxigénnek mennyiségét a megengedett nyomás szabja meg, miért is az oxydáló szernek mennyisége igen csekély. A készülék belül ólommal, samottal vagy hasonló anyaggal van kibélelve. Az ólmot a savanyú oldatban képződő ólomszulfát gyorsan oldja, s azonkívül az ólmot a mechanikai behatások is lekoptatják, a sammot pedig a lúgot átereszti úgy, hogy
