54434. lajstromszámú szabadalom • Üvegkemence

Megjelent 1911. évi december lió 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 544B4. szám. XVII/©. OSZTÁLY. Üvegkemence. ROYER CHARLES KEMENCEGYÁROS LYONBAN. A bejelentés napja 1911 március hó 11-ike Elsőbbsége 1910 április hó 23-ika. A találmány célja az üvegkemence kalo­rikus hatásának és a tégelyek tartósságá­nak fokozása. Ecélból az eddig alkalmazott mozgatható tégelyeket szilárd beépített té­gelyekkel vagy kádakkal pótoljuk, melyeket fölülről a kemence fölső koronája sugárzás révén fűt, míg alulról egy hideg légáram aránylag alacsony ['hőfokon tart. Ezen el­rendezés megköveteli, hogy a tégelyek fölötti tér teljesen el legyen különítve a tégelyek alatti tértől. Ezáltal a fűtendő kemence-tér lényegesen csökken, a fűtő­energia tehát intenzivebben hasznosítható. Minthogy másrészt az üveg olvasztása sugárzás révén történik, a tégelyek nincse­nek kitéve a lángok hatásának, alsó külse­jük pedig légáram által hűttetvén, hosszú ideig változatlanul jó karban marad. A csatolt rajz egy példaképpeni alakot tüntet föl. 1. ábra a kemencének a 2. ábra 1 — 1 szerinti metszete, 2. ábra a kemence alaprajza ill. az 1. ábra 2—2 szerinti metszete, 3. ábra az 1. ábra 3—3 szerinti met­szete, eltávolított tégelyekkel, míg a 4. ábra a tégelyek metszetét a 2. ábra 4—4 íve szerint mutatja. A kemence alján elrendezett (K) tégelyek oly magas (Q) lábakon nyugszanak, hogy alattuk elég terjedelmes légáram-út marad szabadon. A tégelyek radiális elrendezésűek és (k) peremekkel bírnak, melyek egyrészt két szomszédos tégely közt szabad hűtő­teret biztosítanak, másrészt a kemencének a tégely fölötti terét elválasztják a hűtő­terektől. A kemence talpa a gyűrűs (R) fallal van ellátva, mely a centrális oszlopot veszi körül és ezen (R) falhoz fekszenek a tégelyek, melyek egymáshoz és a falakhoz képest tetszés szerinti módon úgy vannak tömítve, hogy a kemence fűtőtere a tége­lyek alját hűtő tértől teljesen el legyen különítve. A fűtés az oszlop és a gyűrűs fal közt kilépő égő gázok által történik, melyek a korona alsó lapját nyaldosva, azt annyira fölhevítik, hogy sugárzása a (K) tégelyek tartalmát megolvasztja. Az égés­termékek az (M) kürtőkbe szívatnak le a tégelyek fölötti (L) nyílásokon. A tégelyek külsejét hűtő levegő az (S) nyílásokon lép be s e levegő azután a tégelyek (k) széle alatti (T) nyílásokkal közlekedő (U) csator­nákon át jut az (M) kürtőkbe. Az elrendezés a fűtőteret rendkívül csök­kenti úgy, hogy az olvasztás igen gyorsan történik, míg a tégelyek majdnem egész

Next

/
Thumbnails
Contents