54429. lajstromszámú szabadalom • Sajtolt üvegből készült üvegbúrák és más üvegedények

2 — Radiálisan bordázott üvegtárgyaknak eddig szokásos előállítási módjánál a megolvadt üveget a fémminta fenekére öntötték és ezután az üveget fölfelé nyomták oly barázdákba, vagy hornyokba, amelyek a minta fenekén keskenyek és sekélyek voltak és azon mértékben, ahogy a minta teteje, illetve fölső része felé közeledtek, szélesedtek ki és váltak mélyebbé. A találmány szerint előállított üvegtárgyaknál épen ellenkező szerkezetű bordákat vagy prizmákat alkalmazunk, amennyiben bármilyen legyen is a bordák, récék vagy prizmák által képezett kiemelkedő mintázat az üvegtárgy fölületén, e bordák, récék vagy prizmák az üvegtárgy tetején — vagyis az üvegtárgy azon fölületein, amelyek a fémminta fölső részeiben állítatnak elő, — sekélyek és lefelé mindig mélyebbek lesznek oly mértékben, mint a kiemelkedő mintázat az üvegtárgy fenék része felé közeledik, vagyis azon fölületek felé, amelyek a témminta alsó részeiben alakíttatnak. E bordák, récék vagy prizmák képezik azután lámpaernyők vagy más függélyes vagy egyenesoldalú üvegburák fölületeit. A találmány mindennemű, kiemelkedő mintázattal bíró, sajtolt üvegburáknál és hasonló üvegedényeknél alkalmazható, amelyek fölüieteiken radiális, vízszintes vagy más egyenes irányú, vagy pedig ívelt bordákat hordoznak, föltétel mindig csak az, hogy a bordák, récék vagy prizmák olykép legyenek kiképezve, hogy az üvegtárgy fölső részén, vagyis azon részén, amely a forma fölső részében alakíttatik, sekélyek legyenek és lefelé mindinkább mélyebbek legyenek azon arányban, ahogy az üvegtárgy alsó része felé közelednek, vagyis azon része felé, amelynek felületeit a fémminta fenékrésze formálja. Az üvegtárgy «teteje» és «feneke» megjelölésekkel azon helyzetet akarjuk megjelölni, amelyet az üvegtárgy a mintában való sajtolás közben elfoglal. Természetes, hogy használat alkalmával az üvegtárgyak megfordíthatok azon helyzetből, amelyben sajtoltattak, így például a találmány szerint készülő reflektorok bordái sajtolás alkalmával legsekélyebbek és keskenyebbek fölső részükön és a bordák mélyebb részei alul vannak, ugyanazon reflektorok azonban használat közben, azaz függő helyzetben bordáik keskenyebb részét alsó részükön, a bordák mélyebb és szélesebb részét pedig felső részükön tartalmazzák, miért is kétértelműségek elkerülése céljából a «tető» és «fenék» megjelöléseket azon helyzetre vonatkoztatva akarjuk itt használni, amelyet az,üvegtárgy a fémmintában elfoglal, miközben fölülről a sajtolódugattyú segélyével eajtoltatik. Minthogy az üveg sajtolása alkalmával a legnagyobb hőmérséklet a minta alsó részében van, amelybe a meleg megolvasztott üveganyag töltetik, vagyis a minta fenekével szomszédos fölületeken, gyakran megtörtént a közönséges módon készült üvegtárgyaknak a mintából való eltávolítása alkalmával, hogy a minta alsó részeinek magas hőmérséklete folytán a bordák, récék vagy prizmák az üvegtárgy azon fölületein, amelyek a minta alsó részeiben formálódtak, alakjukat megváltoztatták, amennyiben összeestek, eltorzultak minthogy a meleg üveg tűlpuha volt ahhoz, hogy a prizmák és bordák alakját megtartsa, különösen ha a prizmák — amint az eddig történt, — ezen részeken túlsekélyeknek készültek. Az eddigi módon készült bordákból vagy prizmákból álló kiemelkedő mintázatoknál a bordák, illetve prizmák mind ugyanolyan mélyek voltak az üvegtárgy egész fölületén vagy pedig a mintázatok oly bordákból állottak, amelyek azon helyeken, ahol az üvegtömeg a formában a legmelegebb volt, keskenyek és sekélyek voltak és fokozatosan szélesedtek és mélyebbé váltak azon fölü- • leteken, ahol az üveg a legalacsonyabb hőmérsékletű volt a mintában. A bordáknak a találmány szerint a minta fenekénél mélyen és a felső része felé fokozatosan csökkenő mélységgel való kiképzése által oly üvegtárgyak előállítását tesszük lehetővé, amelyek vékony peremmel végződnek és amelyeknek a fenéknek elég mélyek a bordái vagy prizmái ahhoz, hogy alakjukat és éles körvonalaikat az üveg-