54427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az ultramrinkék gyártására
— 3 — fala és a (C) lap közé van elhelyezve. Az (A) alaplapon lévő lyukat vagy egy papírdugóval, vagy egy ragasztópapírral zárjuk el. Ez a lyuk esetleg nem is szükséges és a (B) tubus vagy tubusok csak kissé hatolnak be az (A) alapba, amely szintén nincs kilyukasztva, mint az a 4. ábrán látható. A tűzálló agyagból álló tubus vagy tubusoknak közvetítésével a nyersanyag teljesen szabályos módon, szabályozhatóan van a hőnek kitéve és egész tömegében igen egyenletesen alakul át. A leírt készülékek, melyek a 4. ábrán föltüntetve vannak és a nyersanyagok fölvételére szolgálnak, az 1. ábrán látható módon vagy egymásfölé vannak a kemence különböző polcaira helyezve vagy pedig csak egyszerűen egymásra vannak halmozva. Ezen utóbbi elrendezés igen előnyös a következő okoknál fogva: A nyersanyag az égetés alatt elveszti térfogatának 25%-át. A mai napig használt más módoknál ez összehúzódás, mely ezen veszteséget eredményezi, a nyersanyagnak az alaplapon való megkeményedését okozza; ez az anyag többé nem nyújtja az oxidációhoz szükséges permeabilitást. Az anyagnak a mondott módon való fölosztása által a berendezés mindenik elemében kényszerítve van külön-külön való összehúzódásra, ami igen fontos és ez a kemence által gyártott minden készítménynek nagy homogenitást és egyenletességet ad. Ez az elrendezés megengedi igen nagy anyagmennyiségeknek a kezelését, ami nem lehetséges a többi eljárásoknál, anélkül, hogy nagy veszteségeket ne szenvednének, vagy pedig tökéletlen kékfestéket ne nyernénk. A hő hatása alatt, a folyamat első részében, hogy úgy mondjuk, abban a pillanatban, míg a kemence hőfokát magasra emeljük, a (C) lapnak, — vagy ha több van — lapoknak az elégése, kombinálódva a (B) falnak vagy falaknak hatásával, szabályozza a hőnek hatását, megakadályozva a láng fölcsapásait. Továbbá ezen lapoknak összeomlása az anyagban üregeket támaszt, melyekbe a forró levegő behatolva, így tökéletesen akadály nélkül keringhet az egész átalakítandó anyagban. A folyamat második részében, hogy úgy mondjuk, az oxidáció periódusában a fönntebb leírt elrendezés, a kamrák falai biztosítják, mint már megmondottuk, a levegő oxigénje hatásának szabályozását, megakadályozván a képződött ultramarint megzavaró túloxidált részeknek képződését, mely akció a csatornákkal biró téglák torkolatának pontos magasságában folyik le. Az egymásra halmozott készülékeknek ezen elrendezése folytán az anyagnak általános lesülyedése, mely az égetés alatt térfogatának 25®/0 -át vesztette el, eloszlik mindenik készülékre. A belső készülékek elosztásának közvetítése nélkül a nyersanyag összeomlana és a meleg levegő nem keringhetne szabadon mindenik készülék körül. Abban a pillanatban, midőn a nyersanyag megkeményedik az elzáró papír (600° hőmérséklet körül) eltűnik, hátrahagyván a tűzállóagyagból álló készüléken az így külön oxidált és megbízható összetételű ultramarinhengert a kemence minden elemében. Az említett eljárások együttesen vagy külön-külön egyenlően alkalmazhatók mindazon kémiai készítmények gyártásánál, melyeket gázreakció által rendszerint tűzálló anyagból álló retortákba vagy tartályokba zárt nyersanyagokból nyerünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás ultramarinkemencékeu, jellemezve azáltal, hogy a kemence fölépítésére alkalmazott téglák tűzálló agyag és fűrészpor keverékéből állanak és használatuk előtt a fűrészporrészecskék tökéletes kiegészítésének biztosítása céljából megfelelő magas hőmérsékletnek tétettek ki. 2. Az 1. alatt igényelt téglákból épített kemence, jellemezve azáltal, hogy falai főmetszetének hosszában csatornák vannak elrendezve és a falak alsó részében egy beosztással ellátott léghuzam
