54420. lajstromszámú szabadalom • Taposómótor malom és más telep hajtására

Megjelent 1911. évi december hó 9-én. MAGY gks KIR. SZABADALMI GFFL HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54420. szám. V/d/3. OSZTÁLY. Taposó mótor malom és más telep hajtására. CEBRIAN GERGELY HANGSZERKÉSZÍTŐ-MESTER KOVÁSZNÁN. A bejelentés napja 1910 december hó 12-ike. A jelen találmány malom ós más telep hajtására szolgáló taposó motorra vonatkozik, melynek lényege abban áll, hogy egy tengely körül forgatható ferde síklapot a peremén fölfelé haladni törekvő állat súlya állandóan forgat. A találmány tárgyának egy példaképeni foganatosítási alakja a mellékelt rajzon van föltüntetve és pedig az 1. ábrán fölülnézetben, a 2. ábrán függélyes metszetben és a 3. ábrán elülnézetben. A mótor két (R, r) kúpkerékből áll, melyek közül a nagyobb (R) kúpkeréknek, mely célszerűen fa- és vasból van készítve és körülbelül 8 m. átmérőjű, (a) tengelye függőlegesen van ágyazva és melynek (z) fogkoszorúja segítségével a (t) tranzmisziótengely végén ülő kisebb (r) kúpkerékkel működik együtt. A (t) tranzmisziótengely az (A) kerékhelyiségből a (B) munkahelyiségbe van átvezetve és ezen (B) helyiségben lévő részen (s) lendkerék és (n, n) szíjtárcsák ülnek. Az (R) kerék a fogkoszorútól egész a (p) merevítőrudakig gerendákkal van födve (1. ábra), melyek a (b) taposó fölületet alkotják. A (R) kerék tengelye (c) és (d) csapágyakban van ágyazva, melyek közül a (d) csapágy (g) fogaskerékszegmenssel van összekötve. Ezen (g) fogaskerékszegmens (h) fogaskerékáttétel segélyével az (u) vezetékben eltolható (2. ábra), miáltal a tengely talppontja körül a kerékkel együtt elforgatható (3. ábrán pontozva). E célra a tengely talpcsapja kúposán végződik, mely a talpcsapágy megfelelő bővebb kúpalakú kimetszésébe illik. Ha az (R) kerék vízszintes helyzetben van és fölületére az (r) kerék közelében valamely (Q) súly hat, akkor a függőleges tengely-, ill. a vízszintes kerékállás következtében forgás nem jön létre. De ha az (R) kereket (a) szöggel (körülbelül 10—12°) vízszintes helyzetéből kilendítjük, amint a 3. ábrán pontozott vonalakkal ábrázolva van (b'—b' helyzet), akkor az (R) kerék a (Q) súlynak hatása következtében forgásba jön. Ha a (Q) súly állandóan az (R) kerék ugyanazon pontjára hat, megszűnik ezen mozgás, mihelyt a (Q) súly legmélyebb helyzetébe érkezik. Ha azonban a (Q) súlyt az (R) keréken valamely állat súlya adja, melyet egy tetőgerendához kötünk, hogy a kerék forgásában részt ne vehessen, akkor az állat, minthogy a talaj lábai alatt mozog, továbbá minthogy meg van kötve, kénytelen a