54415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénessavas, illetve kénsavas ammoniáknak kokszolási gázokból való előállítására
Megjelent 1911. évi december lió 9-én. MAGY. jgfev KIR. SZABADALMI SGGJF HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54415. szám. lV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás kénessavas, illetve kénsavas ammóniáknak kokszolási gázokból való előállítására. CHEMISCHE INDUSTRIE AKTIEN-GESELLSCHAFT CÉG ÉS DR WOLF FRANZ IGAZGATÓ BOCHUMBAN. A bejelentés napja 1911 január hó 28-ika. Ismeretes az a törekvés, hogy a szén kéntartalma a szén desztillációs folyamatainál kénsav alakjában ismét hasznosíttassék, hogy a szintén a szénben tartalmazott ammóniákkal együtt kénessavas ill. kénsavas ammóniákat lehessen előállítani. Ez úgy történik, hogy a szén desztillációs gázait vasoxiddal töltött gáztisztító berendezéseken vezetjük át és az ezáltal a tisztító masszában kapott ként a kénsavgyárak pörkölő kemencéiben kénsavvá dolgozzuk föl. A kénsav azután további folyamatban NHs -gáz telítésére szolgál kénsavas ammóniák képzése céljából. Ujabban azt is ajánlották, hogy ezen a ként kénhidrogén alakjában tartalmazó gázokat kontaktusfolyamat módjára oxidálásnak vessük alá és ily módon a szintén a gázokban tartalmazott NH„-mal való egyesítés által kénessavas, ill. kénsavas ammoniákot kapjunk. Ezen két eljárás célját jelen találmány tárgyával lényegesen egyszerűbb és e mellett üzembiztonság tekintetében előnyösebb módon érhetjük el. Az első eljárásnak ugyanis tagadhatatlanul ez a hátránya, hogy a gáztisztító masszát többször ki kell cserélni és hogy ezen massza komplikált pörkölési folyamatát azután a kénsavgyárban kell végezni, mihez tudvalevőleg bonyolult készülékek kellenek, valamint mindenekelőtt igen költséges munka szükségeltetik. A másik eljárás azon nagy veszély miatt, melyet azáltal rejt magában, robbanékony gázokhoz a kén oxidálása céljából levegőt kell hozzávezetni, gyakorlatilag alig foganatosítható, minthogy kokszolási berendezések mindenesetre komplikált nagybani üzeménél vigyázatlanságból eredő robbanások ily veszélyes kísérletnél alig kerülhetők el. Az általunk javasolt eljárás mindkét hátrányt a legegyszerűbb módon kerüli meg, a mennyiben a kéntartalmú vegyületeket a destillációs gázokban meghagyjuk és a gáz elégetése által magukban a kokszkemencékben képezett S02 tartalmú füstgázokat ismert módon a gázokból leválasztott ammóniákkal vizes- vagy gázalakban kezeljük, ami által ezen két komponens kénessavas, részben pedig már kénsavas ammóniákká való egyesülése megy végbe. Szánt szándékkal nem küszöböljük már ki a kénvegyületeket a gázokból az elégetés
