54399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finom oxidos érceknek és kohótermékeknek, különösen vasércnek és kemencepornak agglomerálására

Megjelent 1911. évi december hé 9-én. MAGY. ^ Kia SZABADALMI mBH HIVATAL SZABADALMILEIRAS 54399. szám. XI I/d. OSZTÁLY. Eljárás finom oxydos érceknek és kohótermékeknek, különösen vasércnek, mangánércnek, ércpörkölményeknek és kemencepornak agglomeráláeára. METALLBANK UND METALLURGISCHE GESELLSCHAFT A.-G. M/M

FRANKFURTI CÉGNEK, MINT A METALLURGISCHE GESELLSCHAFT A.-G. M/M

FRANKFURTI CÉG JOGUTÓDJÁNAK. Pótszabadalom a 38620. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1910 szeptember hó 21-ike. Elsőbbsége 1910 február hó 24-ike. A 88630. számú törzsszabadalomban oly eljárás van védve finom érceknek és hasonló anyagoknak agglomelárására, mely szerint a tüzelőanyaggal összekevert érc légáram hatásának vetendő alá, amikor is a tüzelőanyag kiég és az érc az elégés folytán létesülő hő hatása alatt összesül. Ezen eljárás alkalmazásánál a legtöbb esetben sikerül a finom ércnek legnagyobb részét összefüggő tömbbé agglomerálni úgy, hogy az ércnek csak aránylag csekély százaléka (átlag 5—10%a) marad meg összesületlen állapotban. Sok esetben az adagnak Összesült anyagban való hozama fokozható és az adag összesüléséhez szükségelt idő csökkenthető azáltal, hogy az érc és szén keverékét kisebb-nagyobb menynyiaégű vízzel megnedvesítjük. Egyes érceknek, különösen pedig a pörkölt ércek és a nagy olvasztóknál előforduló kemencepor egyes nemeinek földolgozásánál azonban a törzsszabadalom tárgyát képező eljárás alkalmazása még az anyag megnedvesítésénél is annyiban nem járt kielégítő eredménnyel, amennyiben az anyagnak tulnagy százalékos mennyisége maradt meg összesületlen állapotban. Ezen ércnemek kedvezőtlen magatartása okainak kutatása alkalmával kitűnt, hogy ezen ércekből a víz a hevítés közben túlgyorsan elpárolog, minek folytán azok igen lazákká és likacsosakká válnak. Az égési légáram a meglazult likacsos masszát igen erélyesen járja át, az ércrészecskéket széttárja és igy meggátolja azoknak az égési hő hatása alatt történő összesülését. Ezen hátrányt a találmány szerint azáltal küszöbölhetjük ki, hogy az érc és szén keverékét nem vízzel, hanem sóoldattal nedvesítjük meg. A hozzáadott sóoldat hatása valószínűleg abban áll, hogy a só a massában lévő vizet mindaddig visszatartja, míg az elégés a masszának ama pontján meg nem kezdődik. Lehetséges azonban, hogy a kedvező hatás többé-kevésbé annak köszönhető, hogy a só az érc és szén keverékének egyes részecskéit összetapasztja éa így a légáramnak csak korlátolt mértékben való áthaladását teszi lehetővé. Ami a só nemét, illeti úgy különösen a