54386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetranitroanilin előállítására
— 3 — IV. Kiviteli példa: 3'4-dinitroanilint vagy 3'4-dinitroacetanilidet a III. alatt leírt módon dolgozunk föl. V. Kiviteli példa: 2 3-dinitroanilin vagy 23-dinitroacetanilidet a III. alatt leirt módon dolgozunk föl. VI. Kiviteli példa: o-amino-nitrobenzoesavat (NOa : NH2 : COOH = 1:3:4) vagy m-nitro-p-sulfanilsavat (SOsN : NOa : NH2 = 1:2:4) tetranitroanilinné alakíthatunk át akképen, hogy 1 rész anyagot 2 rész nátriumnitráttal 20 rész tömény kénsavban 60—100 C°-on kezelünk. VII. Kiviteli példa: 3'4-dinitroacetanilid oldatát (melyet példáéi úgy nj erhetünk, hogy 1 rész m-nitroacetanilidet 1'15 rész száraz káliumnitrátnak 15 rész monohydrátban való oldatával közönséges hőfokon 24 óráig kezelünk) l-l rész káliumnitrátnak további hozzáadása után 100° C-ra melegítjük. VIII. Kiviteli példa: 20 rész kénsavat (vagy mqnohydrátot vagy füstölgő kénsavat 70° C-ra melegítünk •és azután fokozatosan 1 rész m-nitroanilint és 2'5 rész nátriumnitrátot adunk hozzá. IX. Kiviteli példa: 1 rész m-nitroanilint, 1-3 rész m-nitroacetanilidet és 5 rész nátriumnitrátot 56 rész kénsavat lassanként 160° C-ra hevítünk. X. Kiviteli példa: 1 rész m-nitrobenzyliden-m-nitroanilint 1-25 rész nátriumnitráttal és 15 rész kénsavval fokozatosan 100 C° ra melegítünk. A tetranitroanilin sárga, kristályos k. b. 210 C°-on bomlás közben megolvadó termék. Ecetsavból, de más anyagokból is átkristályosítható és különösen azt jellemzi, hogy a harmadik helyzetben lévő nitrocsoportja föltűnő könnyen helyettesíthető, más csoportokkal. így például a tetranitroanilin acetonban oldva quantitative átalakítható trinitro-m-aminophenollá olyképpen, hogy azt valamely acetát vizes oldatával közönséges hőfokon kezeljük. A 3. nitrocsoport számos gyökkel is, például aminekkel helyettesíthető. Az anyag vegyi szerkezete a következő képletnek felel meg: N02 : N02 : NOa : NH2 : N02 = 1:2:3:4:5. A tetranitrophenylmethylnitramin előállítása a dimethylanilin vagy dimethyl-mnitranilin, illetve a dimethylanilin di- és trinitrohelyettesítési termékeiből már ismeretes (Rec. des trav. Chim. des Pays Bas 8 (1880. s. 273—283). Míg azonban ez esetben a kiindulási anyagok az amidocsoportban egy vagy két alkylgyököt tartalmaznak, addig a jelen találmány tárgyát tevő eljárásnál alkalmazott kiindulási anyagok vagy egy szabad amidocsoportot, vagy egy savmaradékok vagy aldehydmaradékok által helyettesített amidocsoportot tartalmaznak. Ennek megfelelőleg a végtermék az első esetben methylnitramid, a másodikban amin. Más vegyületeket is előállítottak eddig, amelyek egy könnyen helyettesíthető nitrocsoportot tartalmaznak, mindazonáltal azt még eddig sohasem találták, hogy egy arómásan kötött nitrocsoport nátriumacetáttal már közönséges hőmérséken le lett volna választható, továbbá egy az amidocsoportjában nem helyettesített aromás nitro-aminnál a nitrocsoport nagy mozgékonysága még egyáltalán nem volt megállapítható. Ez tehát a tetranitroanilinnak jellemző tulajdonsága más nitroanilinekkel szemben. Azonfölül, noha általánosan szokásos aromás aminek nitrálásakor az, hogy az amidocsoportot acylirozás vagy aldehydekkel való kondenzáció révén a salétromsavval szemben mélyreható bomlások ellenében megóvjuk, más oldalról azonban az is ismeretes, hogy ezen óvó eljárás révén a nitrálhatóság lényegesen csökken, amint pl. Wender a nitroacetanilidbe csak egyetlen egy további nitrocsoportot tudott bevinni. (Gazetta chemica 10,232). Ugyanúgy Schwalbe a benzol-m-nitránilin aminmaradékába (Chem. Zentralblatt 1903, I, 231) egyáltalán nem volt képes további nitrocsoportot behozni,
