54377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémnátrium és fémkálium előállítására
Megjelent 1911. évi december hé 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 54877. szám. VH/i. OSZTÁLY. Eljárás fémnátrium és fémkálium előállítására. ASHCROFT EDGÁR ARTHUR MÉRNÖK LONDONBAN ÉS SOGNBAN A bejelentés napja 1911 február hó 8-ika. Elsőbbsége 1910 február hó 28-ika. A találmány tárgya eljárás fémnátrium és -kálium előállítására olvasztott nyersanyagokból, mint pl. ezen fémek kloridjaiból vagy hidrátjaiból, amely eljárás a 29644. számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett, alkálifémeknek olvasztott közbeeBŐ elektród alkalmazásával való elektrolitikus eljárásnak egy változata. Azt találtam, hogy a fönt említett szabadalmi leírásban ismertetett eljárás javítható azáltal, hogy a második cellában elektrolit gyanánt, aszerint, hogy melyik fémet akarjuk előállítani, nátrium- vagy káliumamidet vagy ilyen amidnek más ömlesztőanyagokkai, különösen marónátronnal vagy marókálival való keverékét alkalmazzuk. Ha pl. tiszta nátriumot akarunk előállítani, akkor a legelőnyösebb olyan elektrolitét használni, mely kb. egyenlő súlyrész nátriumamid és marónátron keverékéből áll és amelyet igen egyszerűen abban a készülékben állíthatunk elő, amelyben az elektrolízist végezzük. Káliumamid és káliumhidrát szintén jelen lehetnek. Az eljárás egy foganatosítási példáját a következőkben írjuk le: A marónátront először a második cellában levő ötvözetek fölületén megolvasztjuk és azután a fémnátriumot vagy mint ilyet adjuk hozzá vagy pedig status nascensben a marónátron elektrolizálása útján állítjuk elő; ezután nitrogéntartalmú anyagot, pl. ammóniákat vezetünk be és ezt addig engedjük hatni, míg a cellában a kívánt mennyiségű amid keletkezett, mire az elektrolit fölvette azon tulajdonságot, hogy szabadon kb. 200° C-nál megolvad és a nátrium szakadatlan előállítására igen alkalmassá válik. Ha hosszas használat és igénybevétel folytán ezen elektrolit nitrogéntartalmú masszája kimerült, akkor azt az eljárás ismétlése által ismét igen könnyen hatékonnyá változtathatjuk és egy következő, hosszú időtartamú ismételt használatra alkalmassá tehetjük. A nátriumamid 120° C-nál olvad ós az olvadási pontot káliumamid hozzáadása által kívánság szerint még tovább csökkenthetjük. Azt találtam, hogy ezen amidek, ellentétben több közzétett adattal, kitűnően vezetik az elektromosságot és valóságos elektrolitek és (ha nedves levegővel, mely azokat megbontja, nem jutnak érintkezésbe) nagyon állandóvá tehetők, ha a cellákat mechanikailag légmentesen elzárjuk vagy pedig ha légmentes elzárás céljából valamely indifferens gázt, pl. hidrogént vezetünk be, vagy