54355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénhydrogénnek gázokból való eltávolítására alkalmas természetes vagy mesterséges előállítására és a gázoknak ezen massza fölhasználásával való tisztítására
Megjeleni 1911. évi november hó 3<>-án. MAGY. ^ ÜIR SZABADALMI ttm HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54355. szám. I I/e. OSZTÁLY. Eljárás kénhydrogénnek gázokból való eltávolítására alkalmas természetes vagy mesterséges vasoxydhydrátból álló massza előállítására és a gázoknak ezen massza fölhasználásával való tisztítására. BÜRKHEISER KÁROLY OKL. VEGYÉSZMÉRNÖK HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1910 szeptember hó 26-ika. Elsőbbsége 1909 szeptember hó 27-ike. Kénhydrogént gázokból olykép szoktak eltávolítani, hogy a gázokat oxygént-átadó anyagokon vezetik keresztül. Ezen szokásos eljárás keretében ismeretes, hogy a limonit (gyepvasérc), vagy más ennek megfelelő, mesterségesen előállított vas-oxygén-vegyületek ezen célra nemcsak nedvesen, hanem kiizzított állapotukban — azaz víztartalmuk elűzése után — is többé-kevésbé jól alkalmazhatók. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy a hevítés által víztől mentesített anyag, amely tehát tulajdonképpen vasoxyd, csak az esetben bír kellő reakcióképességgel, ha azt a gázok keresztülvezetése alatt vörösizzáson tartjuk. Ezen föltétel betartása azonban a technika mai követelményeinek — amelyek a melléktermények lehetőleg teljes megnyerését célozzák — nem felel meg, amennyiben a magas hőfok behatása folytán a gázkeverékben foglalt értékes anyagok egész sorozata elbomlik, azonfelül még a tekintetbe jövő nagy tömegű masszának vörösizzáson való tartása is nehézségekbe ütközik. Ebből kifolyólag a gyakorlatban az említett anyagokat nedves állapotban alkalmazták tisztítószerül, hogy így közönséges hőmérséken lehessen dolgozni. Szokásos továbbá az is hogy az anyagot — akár Laming-féle maszszát (fölös mésszel kevert vaszzulfát) akár természetes gyepvasércét, akár hux-féle maszszát (nátrontartalmú bauxit-maradékok) használnak — ha az már eredetileg nem tartalmaz orgánikus anyagokat, fűrészporral keverik azon célból, hogy nedvesen tartsák és egyidejűleg laza tömegűvé tegyék. Ismeretes azonban, hogy az ilynemű nedves anyagok fölvevő (abszorbeáló) képessége annyira csekély, hogy egyrészről nagy térfogatra van szükség, másrészről a gáz csak igen kis gyorsasággal vezethető, aminek megfelelőleg a tisztítók, különösen azok alapfölülete, rendkívül nagyra méretezendők. A jelen találmány azon megfontolásból ered, hogy az említett testek mindkét ismertetett határ-alakulata között kell egy közbeeső állapotnak lennie. Az egyik határalakulat a normális vasoxydhydrát, amely hidegen, de csakis nedves állapotban alkalmazható tisztítószerül, a másik az előbbiből izzítás útján előállított vasoxyd, amely ugyan szárazon, de viszont csakis egyidejű hevítés közben alkalmazható eredménnyel,
