54318. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadékok tisztítására

— 4 — résnél föllépő 100, illetve 150° C. hőmérsékletet. A csapadék a készülék összes részeit kéreggel vonja be úgy, hogy hoszszabb üzem után az egész készülék úgy néz ki, mint egy barlang. Ha a folyadékban olajtartalmú alkatrészek vannak, akkor ezeket a rendkívül likacsos ásványi csapadékot magukba szívják, miáltal egészen szivacsszerű szerkezetet nyernek. A (gl, hl) keresztfalak esetleg le vannak rézselve, hogy a folyadék ne nagyon meredek eséssel hulljon a medence alsó részébe és ne vájja annak fenekét nagyon ki. A 2. ábrában a két (p) kivágással ellátott (o) üreges test a kazán födelére van fölfüggesztve s alúl van egy nyílása, melyen át a tápcsővel közlekedik. Az (o) üreges testnek egy vagy több, a (q, ql, q2) medencék fölvételére szolgáló karimája van. A medencék bordák által kisebb vagy nagyobb rekeszekre vannak osztva, amelyek tetszőleges alakban, vagy oldalt vagy fenekükön részben át vannak lyukgatva. A tápszivattyú által a tápcsövön át az ío) üreges testbe nyomott víz az (r, rl) kifolyó szájakból ömlik ki s a fölső (q) medencének azok kamarájába folyik, melynek feneke -nincs átlyukgatva. Mikor ez megtelik, akkor a víz a duzzasztó fal fölött a legközelebbi kamrába -eaik s annak átlyuggatott fenekén keresztülfolyva az alatta levő medencének zárt falú kamrájába jut. Ez a folyamat ismétlődik a többi medencéknél is. Az (o) üreges testben a víz megszabadul a. benne lévő levegő és gáz részecskéktől, -amennyiben azok a gőzbe elszállanak. A medencékben a víz, mivel a gőzből meleget vou el, a kazánban uralkodó hőmérsékletre melegedik föl s kiválnak belőle a kazánkő képződmények. A medencék részekre vannak osztva s úgy vannak méretezve, hogy kényelmesen átférnek a buvólyukon és csak a kazánban bent állíttatnak össze így medencepárrá, mely az üreges testet körülfogja s a végein lévő csavarszögek segélyével van összeerősítve. Hogy lehetőleg mindenféle csavaros összeköttetést mellőzzünk, azért a csavarszögek helyett ékekkel megszorítható csapszögeket is alkalmazhatunk. A medencék vagy mindnyájan egyenlő nagyok, vagy pedig lefelé sorban nagyobbodnak. Ennek az a célja, hogy ha az erős lecsapódás következtében a fölső medencék egyike eltömődnék, a víz ne essen közvetlenül a kazánba, hanem az alatta lévő medencébe, melynek szélei a fölső medencénél jobban kinyúlnak. Ez a kivitel különösen stationár kazánoknál alkalmazható, mert ezeknek gőzterében nem kell ügyelni mindenféle akadályokra mint pl. a horgonycsövekre stb. Hajókazánoknál a készüléket módosítani kell, mert itt csak kis tér áll rendelkezésünkre s a gőztéren horgony csövek vonulnak keresztül. A medencék, melyek a készülék lépcsőzetes hevítőszerkezetét képezik, ennélfogva nem az üreges test körül, hanem az egyik oldalon vannak elrendezve. A 3. ábrában az (s) medencék a merevítőrudakon nyugszanak s ugyanígy van a (t) üreges test is kapcsok segélyével a horgonycsövekre erősítve. Az (u) karima valamivel magasabban fekszik, mint a stationiir kazánoknál, minélfogva egy iszapfogót képez, mivel az üreges test alsó részében az áramlás nem mindig olyan intenzív. Az üreges test feneke csavarszögek által levehetően van odaerősítve, s tetején több kivágása van, hogy azokon keresztül a levegőrészecskék a gőzbe eltávozhassanak. A medencék a test egyik vagy pedig két oldalán lehetnek elrendezve s ez a körülmény szabja meg a (v) kifolyó szájak számát, valamint az (u) karima helyzetét, mivel, a medence csoportok csak egymással szemközt lehetnek elhelyezve. Az üreges testet és a medencéket itt is úgy kell méretezni, hogy tekintettel legyünk a buvólyuk nagyságára és egyéb térbeli viszonyokra. A medencék hosszanti vagy haránthelyzetet is foglalhatnak el és összeköttetésben állanak az üreges testtel úgy, hogy az egyes medencék a horgonycsövek között kaszkadszerűen vannak elhelyezve. Ez a hajókazánokhoz való kiviteli alak