54308. lajstromszámú szabadalom • Eljárás narium-, strontium-, kálium- vagy nátriumkarbonátból a megfelelő szuperoxydoknak és oxydoknak vagy hydroxydoknak előállítására

Megjelent 1911. évi november hó 29-^n.

/^

MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 54808. szám. JV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás bárium-, strontium-, kálium- vagy nátriumkarbonátból a megfelelő szuperoxydoknak és oxydoknak vagy hydroxydoknak előállítására. DR

BOLLO VITTORIO ÉS CADENACCIO ETTORE IPAROSOK GENUÁBAN. A bejelentés napja 1910 augusztus hó 20-ika. Elsőbbsége 1909 október hó 27-ike. Bárium-, strontium-, kálium- és natriumkarbonátnak superoxyddá való alakítására a karbonátot kis mennyiségű ferro- vagy ferrisóval egyelítjük, még pedig célszerűen nedvesen, hogy az elegyítés lehetőleg tökéletes legyen. Ezután kis mennyiségű (l—2°/o) szenet keverünk alkalmas formában hozzá s végül a vassóból leválasztjuk a hydroxydot; ezen leválasztás elmaradhat akkor, ha az alkalmazott vassó már alacsony hőmérséknél magától bemlik az oxydra. A vashydroxyd lecsapása helyett lehetne vaskarbonátot is lecsapni, mely tudvalevőleg könynyen alakul oxyddá. Lehetne végül kész oxydot is a tömeghez keverni. Az ilymódon elkészített elegyet kellően megszárítjuk s légtől elzártan fölhevítjük, mikor is a kemencéből szénoxyd távozik, a kemencében pedig a kezelt anyag superoxydja marad vissza. A vassók hozzáadása előtt vagy után ill. a vascsapadék létesítése előtt vagy után a tömeghez elegyített szénnek az a célja, hogy a vasvegyületet status nascedin-vassá alakítsa, mely csak ily alakjában képes a C02

csoportot CO és O-ra bontani, mikor is a fölszabaduló oxygén a kezelt karbonát bázisával egyesül superoxyddá, a szénoxyd pedig elillan. A reakciót egy időszakos vagy folytonos gyönge vizgőzsugár megkönnyíti, ámbár ennek alkalmazása nem okvetlenül szükséges. Hogy a vas hatása főleg katalitikus, azt igazolja az a körülmény, hogy 0,2—0,5% vassó, vagyis 0,04—0,15% vas elégBéges a reakcióhoz. Hogy viszont a szén csak a vasnak redukciójához szükséges, az a szükségelt kis mennyiségből tűnik ki. Szén helyett redukáló gázokat vagy szerves anyagokat is lehet használni, ugyancsak kis mennyiségben. Redukáló gázok használata esetén ezeket természetesen csak a tömeg hevítésekor vezetjük a kemencébe. Az eddigi oxydelőállítási eljárásokkal szemben a jelen eljárásnál a reakctó aránylag alacsony hőfokon indul meg s főleg szénoxydfejlődéssel jár, mig az ismert eljárások magas hőmérséket igényelnek, szénsavat fejlesztenek, a végtermék pedig nem superoxyd, hanem oxyd. Barium-superoxyd a jelen eljárás szerint igen könnyen állítható elő a karbonátból, holott eddig e célból tudvalevően bariumoxydot kellett szénsavmentes oxygén- vagy légáramban hevíteni. A fönti eljárás szerint nyert superoxydok-