54304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetylén-tetrachlorid termelésére
Megjelent 1911. évi november hó 29-^n. /^ MAGY. KIR. SZABADALMI HiH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54804. szám. iv/h/i. OSZTÁLY. Eljárás acetylén-tetrachlorid termelésére. DR ORNSTEIN GEORG VEGYÉSZ BERLINBEN. A bejelentés napja 1911 január hó 30-ika. Az eddigi technikai jelentőségekre vergődött acetylén-tetrachlorid előállítását célzó eljárások két főcsoportra oszthatók: 1. az antimonchloriddal, 2. a vassal, mint katalizátorral működőkre. Az első csoportnak az a hátránya, hogy a képződött acetylén-tetrachloridot többszörös frakcionált desztillációval lehet csak tisztán nyerni, amit a használt antimonpentachloridnak a hevítéskor föllépő bomlásából keletkező chlor még külön is megnehezít. E hátrányt a vasnak, mint katalizátornak alkalmazása által elkerüljük; így pl. a 204883. német szabadalom szerint nyert termék egyszeri mosás és desztillálás után tisztán nyerhető. Viszont ezen, és a 2. csoportba tartozó többi eljárásnak az a hátránya, hogy a gázokat először egy más nemű higítóközeggel kell elegyíteni, mielőtt a vasra hatnának. Az említett eljárások legtöbbjénél lemért gázmennyiségekkel lehet csak dolgozni, mert ha az egyik fölöslegben van, könnyen robbanás lép föl. A jelen találmány értelmében márt most az acetylént acetyléntetrachloridban oldott chlórra hagyjuk hatni, még pedig vagy egy nem illó katalizátor, pl. vas jelenlétében, vagy kémiailag hatékony sugarak behatása alatti, de idegen hígító közeg alkalmazása nélkül. Ezen eljárás az említett hátrányok kiküszöbölése mellett, a következő előnyöket egyesíti: 1. a végtermék egyszeri mosás és desztillálás után teljesen tiszta; 2. a reagáló gázokon, a katalizátoron és a végterméken kívül nincs idegen anyag, pl. higító közeg jelen; 3. az eljárás veszélytelen, akár pontosan lemért, akár egyrészt fölös gázmennyiségekkel dolgozunk; 4. az eljárás szakadatlanul folytatható, ami techaiknilag igen fontos. Az acetyléntetrachloridot higító közeg gyanánt használták ugyan antimonpentachloriddal kapcsolatban, de ekkor az acetiléntetrachloriddal hígított antimonpentachloridba először csak acetylent vezettek s csak az ekkor az antimonpentachloridnak acetilénnel képezett, Berthelot ós Jungfeisch által ismertetett vegyületére hagyták a chlort hatni. Ebből természetesen nem lehetett előre következtetni azon mód esélyeire, melynél szilárd katalizátorok alkalmaztatnak és az acetylén közvetlenül az acetyléntetrachloridban oldott chlorhoz vezettetik. Nem volt előre látható, hogy ily körülmények között
