54297. lajstromszámú szabadalom • Gép cipőtalpaknak a már előbb erősített szegélyre kívűlről való rávarrására

<C) nyíl irányában annyira elforog, hogy a <30) záró kilincs a (33) pecek behatása foly­tán a (29) fogas szegmensből való szétkap­csolódásig emeltetik, de nem annyira, hogy a (22) csuklós rúd a (35) hasítékban való üres járata miatt a (20) szögemelőtt elfor­gatni tudná. Ez utóbbi most kissé vissza­esik, azonban a (34) rúgó által kis mérték­ben megtámasztatik, mely rúgó a (28) kart a (20) karra szorítja. A szorítótartó tehát a munkadarab alsó oldalára bizonyos rugal­mas szorító erőt még mindig kifejt. Ha a tű a munkadarabon már áthatolt, kampójával vagy nj'itott szemével az öltőlemez fölött levő (39) fonalat meg­fogja. Ez utóbbi még kevéssel ezelőtt a fölemelt (40) fonalvezető által (1., 1., 2., 3., 5. és 6. ábrák) aránylag távol tartatott a tű pályájától, mielőtt azonban a tű az öltőlemez fölé jut, a fonalvezető a (48) szögemelőnek és (45—42) rúdnak hatása folytán a (45) karral együtt oldalt kilendíttetett és lefelé húzatott. A (41) karnak eme mozgása foly­tán az (a*i kampó ellenkező irányba forog, megfogja a fonalat és azt balfelé behúzza, míg ezzel egyidejűleg a fonalvezető a fo­nalat jobbra lefelé vezeti. Ennek következ­tében a fonal a tű alá kerül (6. ábra) úgy, hogy ez a lefelé .menetnél egy öltést a munkadarabban lévő lyukon áthúz. Ekkor előkerül a (83) kampó, megfogja a fonál­hurkot (10. ábra) és azt hátrafelé hosszú hurok alakjában a (90) alsó fonallal ellátott (89) vetélő fölé húzza (11. ábra), a (83) kampó ezután fölfelé emelkedik úgy, hogy a fonalhurok a vetélőn teljesen túlhalad (12. ábra), mire a kampó a fonalat szaba­don bocsátja. A fonal ezután a (86) fonal­húzó által (4. ábra) összehúzatik úgy, hogy a hurok, mely a \ etélő körüli mozgása köz­ben az alsó fonalat megfogta, fölfelé és a munkadarabba behuzatik, miáltal az öltés befejeztetik (13. ábra) úgy, hogy a tűnek legközelebbi mozgásánál egy további, épp ily módon előállított öltés képezhető. A (83) kampónak széles alakja, mely a 3. ábrából világosan látható, a fonalnak a vetélő kö­rüli vezetését a huroknak kellő kiszélesí­tése által lehetővé teszi. A (83) kampónak fonal megfogása, fölfelé mozgatása, a ve­télő körül való hátramozgatása, valamint végre elengedése közben való sajátos moz­gását a (80) hasíték görbülete (10. ábra) a (73) karban lévő hossszú (74) hasítékkal és az utóbbiban mozgatható, a (77) karra erő­sített (75) csappal, valamint a (84) karral együttesen teszik lehetővé, mely utóbbi bi­zonyos helyzetében, mint azt föntebb emlí­tettük, a (11) hajtórúd hátrésze által emel­tetik föl. A fonal hurokképzését és nyújtását, va­lamint előrehaladását a (86) fonalhúzó a (61) emelővel és (56) támasztékkal együt­tesen a következő módon idézi elő (4. és 8. ábra). A fonalnak az öltés végzése cél­jából való odavonatása közben az emelő, pld. egy a rajzon föl nem tüntetett rúgó által, alsó recézett (62) végével az (56) tá­masztékra szoríttatik (4. ábra), miáltal az (57, 58) lyukakon át ide-oda vezetett fonal beszoríttatik. Az összehúzás ezután úgy megy végbe, hogy a fonalhúzó lefelé moz­gásánál (4. ábra) a hurkot, mely a (83) kampó által éppen a vetélő körül vezette­tett, kihúzza, mimellett a (62) vég és az (56) támaszték közötti nyomás új fonal utánaengedését gátolja meg. A fonal hur­kának képezése közben ellenben a fonal­húzó fölső helyzetét foglalja el (8. ábra), mimellett ezzel egyidejűleg a (61) emelő a (66) karnak és a rugalmas (65—67) szög­emelőnek behatása folytán olyképpen for­gattatik el, hogy (62) alsó vége az (56) tá­masztéktól távolíttatik és ott a fonalat sza­baddá teszi. Ezzel egyidejűleg azonban a (67) kar a (61) emelő hát3Ó oldalára szo­ríttatik úgy, hogy a fonal a (91, 92, 93) lyukak ós a (64) tárcsa közötti térben előre­haladhat. A huroknak tehát abból a fonal­ból kell képeztetnie, mely a (61) emelőnek fölső vége és a fonalhúzó között van. Eköz­ben a rákövetkező öltés számára való fo­nal halad előre, a (62) emelővég és az (56) támaszték közé irányuló hosszanti eltolatás következtében, mely a (61) emelőnek a 3. ábrán föltüntetett helyzetébe való elforga­tásánál következik be és mely az öltésnek kívánt hosszúsága szerint az (59) állító

Next

/
Thumbnails
Contents