54289. lajstromszámú szabadalom • Gép lemezeknek vagy hasonlóknak szálas anyagokból és hidraulikus kötőanyagból pl. azbesztből és cementből való előállítására

Megjelent 11)11. évi november hó 29-én MAGY. gg^ K1R. SZABADALMI jBff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54289. szám. Xll/f- OSZTÁLY. Gép lemezeknek vagy hasonlóknak szálas anyagokból és hydraulikus kötőanya­gokból pl. azbesztből és cementből való előállítására. COHN GYÖRGY KERESKEDŐ HANNOVERBEN, MINT DR DIEFFENBACH OTTÓ TANÁR DARMSTADT1 LAKOS JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1909 márcins hó 31 ike. Elsőbbsége 1907 október hó 9-ike. A tetőfödésre és hasonló célokra használt, szálas anyagokból és hydraulikus kötőanya­gokból, pl. aszbesztből és cementből álló le­mezek eddigelé célszerűen táblapapirgépe­ken állíttattak elő. Ez az előállítási mód azon alapszik, hogy a kötőanyagokkal bur­kolt és vízben szétosztott szálakat a papír­gyártásnál szokásos módon egy szitán át kimerítik, hogy a lemez síkjában a szüksé­gest ágyazást kapják. Ehhez azonban nagy vízfölösleg szüksé­ges, mely később ismét eltávolítandó. A jelen találmány tárgyát képező gép segélyével ily vízfölösleg nélkül dolgozha­tunk. E gép működési módja azon alapszik, kogy a szálas anyagoknak és kötőanyagok­nak kevés vízzel előállított keverékét oly szitadob fölületére vezetjük, melyben ismert módon alacsony nyomást állítunk elő úgy, hogy a szálaknak a dob fölületén való ágya­zása a dob fölületén uralkodó szívóhatás folytán megy végbe. A találmány már most abban áll, hogy ezen ismert szitadob belsejében egy a kö­penyfölület belsejét részben befödő ernyő van elrendezve, mely a köpenyfölülethez I képest beállítható, azonban a (^b forgásá- j ban nem vesz részt. Ez az ernyő a dob ' | fölületén jelenlevő szívóhatást azon fölület­részre korlátozza, amelyet szabadon hagy. Az ernyőt akképen állítjuk be, hogy a kö­penyfölületnek szabadon maradó része azon helyen van, amelyen kívülről a szálas anya­gokból és kötőanyagokból álló keveréket vezetjük a dobhoz. E helyen tehát a kötő­anyaggal burkolt szálak szívásnak vannak kitéve, miért is a szálak a dob fölületén egy síkban kereszt- és harántirányban ágyaz­tatnak. A dob ezután tovább mozog és a fölületen a szívóhatás folytán lecsapódott anyagszalag oly helyre kerül, melyen a dob belsejében a szívóhatást megszakító ernyő­foglal helyet. E helyen az anyagszalagot közönséges módon lerétegezhetjük, minthogy az anyagszalag a dobfölületen már nincs­fogvatartya. Már megkísérelték szítahengeres papir­gépeknél, melyeknél az anyagréteg képezése is szívóhatás által segíttetik elő, a szívóha­tást a dobfölület azon részein megszakítani,, amelyen a lerétegezés eszközöltetik. Ezek az ismert eljárások azonban azt célozták,, hogy a szitadob sugárirányú belső falak által egyes cellákra osztassék föl és az el­záróeszközök a cellák homlokoldalain ren­deztessenek el, vagy pedig a szívóhatás a

Next

/
Thumbnails
Contents