54264. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő és túlhevítőberendezés
lyadékot hevíti. Az (F) tartályban lévő folyadékot a (D) szivóvezeték fölszívja, az (E) nyomóvezeték pedig a (G, Gl) kigyócsövek útján a fejlesztő tartályokba szállítja. A (C) csőből kiáramló gőz az (F) tartályban lévő folyadékot körülbelül 60—70 C fokú hőmérsékleten tartja. A tulajdonképeni gőzfejlesztő több (VI, V2) tartályból áll, (a rajzon kettő van föltüutetve), melyeket a (T) cső oly módon köt össze egymással, hogy az ezen tartályokban fönnálló nyomás és hőmérséklet állandóan egyensúlyban legyen. Minden egyes (VI, V2) tartály akár külső, akár belső oldalán a (G), illetve (Gl) kigyócsővel van fölszerelve, melynek minden esetben a megfelelő tartály belsejében elhelyezett vége a (P) permetező rózsával van ellátva. A (G, Gl) kigyócsövek célja a folyadéknak lehetőleg magas hőfokra való hevítése, hogy a folyadék elgőzölése közben észrevehető mértékben le ne hűtse azon falakat, melyekre azt a sok apró lyukkal ellátott (P) rózsák permetezik. Az összes (81, 82, 83, S4) szárító és túlhevítő szerkezetek egy-egy (Hl, H2, H3, H4) összekötő csővel vannak fölszerelve, melyeknek visszacsapó szelepei a gőzfejlesztőtől a raótor vagy más erőgép felé haladó irányban nyílnak, ellenkező irányban ellenben az utat teljesen elzárják. Az (81) tartály a (VI) és (V2) tartállyal, az (S2) tartály az (Sl) tartállyal, az (S3) tartály az (S2) tartállyal közlekedik és így tovább, végül az utolsó (84) tartály a mótor vagy más erőgép táplálására való (I) elosztó tolattyúval van ellátva, melytől az (A) szivattyúba gőzt vezető (B) cső is elágazik. A (rajzon részletesen föl nem tüntetett) fűtőberendezés, mely az elgőzölő és túlhevítő tartályokat foglalja magában, gyönge húzatú (K) tüzelőtérből áll, mely fölé téglából vagy csak bádogból készült falazat van építve. Az ellenőrző és biztonsági berendezés áll a (VI) tartály dómjára helyezett (M) manométerbő, az (S4) tartály dómján elrendezett (N) manométerből, az (84) tartály dómján alkalmazott (J) biztosító szelepből és a minden egyes tartály alsó részén elrendezett (L) kibocsátó csapból. A berendezés üzembehelyezése a következő módon mehet végbe: A (VI, V2) gőzfejlesztő tartályoknak néhány liter hideg vizet kell tartalmazni, hogy az üzembe helyezés foganatosítható legyen; a tüzelőtérben tüzet gyújtunk és közepes huzam által föntartunk arányosan a kívánt mennyiségű gőz fejlesztésével. Ha ezen tartalékvíz már forr, a gőz az összes tartályokba szétterjed; a hőmérséklet fokozatosan emelkedik és a nyomás ezzel arányosan növekedik. Amint a manométer az elérni szándékolt nyomást jelzi, a berendezés energiaszolgáltatásra kész. Most kinyitjuk a (B) gőzvezetéket, mely az (A) tápszivattyúhoz vezet; a tápszivattyú azonnal megkezdi működését és a folyadékot a (G, Gl) kígyócsövekbe hajtja; a folyadék nyomása az (0) tolattyú segítségével oly módon szabályozható, hogy a gőzfejlesztőkbe hajtott összes folyadék maradék nélkül azonnal elpárologjon ; ezáltal magyarázható meg a táplálás és a fogyasztás között való arány jelentősége. A (VI, V2) tartályok által fejlesztett telített gőz a következő tartályokban szárításon és túlhevítésen megy át és az (I) tolattyún teljesen láthatatlan állapotban távozik el úgy, hogy sem lökés által nem kondenzálódik, sem a levegőben vízzé nem alakul, bármily heves és erős sugárban bocsájtuk is ki. A bevezetett folyadék tehát azonnal tökéletes gázzá alakul át, melynek ugyanoly tulajdonsága és energiája van, mint a komprimált levegőnek. Az új berendezés lehetővé teszi, hogy a gőzhöz szivattyúk segítségével levegőt vagy különböző gázokat vagy folyadékokat keverjünk és ezáltal nagy hőfokú és száraz gázokat kapjunk, melyek gyógyászati, kémiai vagy egyéb célokra is alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYEK 1. Gőzfejlesztő berendezés, mely mindenkor csak a gőzfogyasztásnak elméletileg megfelelő mennyiségű folyadékot tartalmazza, azáltal jellemezve, hogy a gőzfejlesztő (vagy elgőzölő) tartályokkal,