54263. lajstromszámú szabadalom • Generátorgáznak kerozénből való fejlesztésére és hozzávaló lángzó

célszerűen könnyen elfávolíthatóan van a tokba erősítve. A (10) testen a központos (16) vezeték hatol át, mely egyik végén a (2) olajvezető csővel közlekedik; a (2) cső a (10) testtel bármily alkalmas kapcsolás útján van összekötve. A (16) vezeték másik végén a rövid (17) oldalvezetékkel áll kapcsolatban; az összeköttetést a (19) tűszelep szabályozza, A (17) vezetékkel van összekötve a (20) fúvóka, melyhez a (21) elgázosító cső egyik vége van erősítve. A (21) cső másik végéhez csatlakozik a (22) fúvóka, mely szűkülő furattal van ellátva, A fúvóka a (11) ívcsőnek a légbevezető (23) oldalnyílásokkal ellátott részébe torkol. A (21) elgázosító csövön a (24) rúd hatol át, melyre egy vagy több réteg (25) aszbesztzsinór van göngyölítve ; ezenfelül az elgázosító cső végén a keresztben kifeszített (26) sodronyszövet van elrendezve. A (2) csőben az olaj nyomás alatt áll, melyet vagy egy magasabb helyen elrendezett tartály létesít, vagy melyet valamely más alkalmas módon hozunk létre; az olaj a (10) test (16) vezetékén átömlik, mimellett az áramlást a (19) szelep szabályozza. A szelepen átáramló olaj a (21) elgázosító cső egyik végén belép és a cső fala, valamint a csőben elrendezett aszbeszttel körülgöngyölített rúd között átfolyik úgy, hogy a cső falaival bensően érintkezik. A lámpa üzembehelyezésénél a (21) csövet a szokásos módon valamely lánggal fölmelegítjük úgy, hogy a csövön átárapló olaj elgázosíttatik, mimellett a gáz a (26) szűrőn áthatol és a (22) fúvókával sugáralakban lép ki. A gázsugár a (23) nyíláson át levegőt ragad magával; az olajgáz és levegő keveréke a (11) és (4) csöveken, a (3) test üregén és a (6, 7) csöveken át a lángzókhoz áramlik és a (9) ízzótesteket izzásba hozza. Ha a gáz már meg van gyújtva, a hevitő lángra tovább nincs szükség, mert az izzótestek által fejlesztett meleg az elgázosító csövet tovább hevíti és a csőbe lépő olajat elgázosítja. A levegő és gázkeverék egy része a (3) test üregéből a (14) csövön át a (13) kamrába áramlik és sugarak alakjában a (15) cső furatain át kilép; ezen sugarak meggyújtatnak és a lángok a (21) cső kivezető végére hatnak. Az égési levegő a (15) cső nyitott végén át lép be. Az elgázosító csőnek ily módon pótlólag adott meleg az esetleg elgázosítatlanul maradt olajrészeket is elgázosítja; emellett a gáz hőmérséklete fokoztatik úgy, hogy az a (23) nyílásokon át belépő levegővel keverhető anélkül, hogy a lángzó csövében vagy vezetékeiben azokat eltömő lerakodások képződnének; a lángzóból kilépő keverék minden észlelhető szag nélkül teljesen elég. A (21) csőben elrendezett, aszbeszttel burkolt (24) rúd az olaj áramlását lassítja és nem engedi meg, hogy a gáznak az olajból való fejlődésénél örvénylő mozgások lépjenek fel, ami azonban a rúd alkalmazása nélkül az aránylag szűk cső átáramlásánál beállna. A (26) sodronyszövet, mely az elgázosító végén vaD elrendezve, ezen hatás elérését még elősegíti. A pótlólag való hevítést létesítő kamra (12) tokja a lángzó hő-övében van elrendezve és a (23) légbevezető nyílásokat bizonyos tekintetben megvédi úgy, hogy a (9) lángzókból kilépő égéstermékek a levegőt, mely ezen nyílásokon át belép és a (22) fúvókából kilépő gázzal keveredik, nem ronthatják el, illetve annak beáramlására gátlólag nem hathatnak. A gáz és levegő keverékét a lángzókhoz és a (13) kamrához vezető csövek szintén a lángzó hő-övében fekszenek úgy, hogy a keverék hőmérséklete változatlanul megmarad mindaddig, míg az elégés helyét eléri vagy esetleg még növeltetik is. A (22) fúvóka a (4) cső végén úgy van elrendezve, hogy abban szabadon elcsúszhat úgy, hogy a (21) elgázosító cső a hőmérsékleti hatások folytán szabadon kiterjedhet és összehúzódhat. Ha a lángzót gazolinhoz vagy hasonló szénhidrogénekhez akarjuk használni, a lyukasztott (15) csövet eltávolítjuk. A 3. és 4. ábrán a lángzó oly kivitele