54198. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostok föltárására
Megjelent 1911. évi november hó 3 4-én. MAGY. gin KIR. SZABADALMI JBB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 54198. szám. XIII/a. OSZTÁLY Eljárás növényi rostok föltárására. DR PHIL. SCHWALBE CARL G. RENDK. NYILV. MŰEGYETEMI TANÁR DARMSTADTBAN. A bejelentés napja 1910 október hó 12-ike. Rostanyagok előállítására a növényi rostokból savanyú vagy alkálikus föltárási eljárások vannak használatban, míg a neutrális szerekkel való föltárás nyilvánvalóan nem vált be. Ekman ugyan végzett már főzéseket neutrális magnéziumszulfittel, míg Gross nátriumszulfitet hozott javasjatba. Valamelyes maradandó fontosságot azonban ezek az eljárások nem tudtak elérni. Schacht szalma főzésére valamely szulfitet tartalmazó még erősen alkálikus reakciójú lúgot alkalmazott. Pás rostoknak szulfittel való föltárásnál föltételezzük, hogy a szulfonsavmaradék kettős kötéssel szerepel vagy egy aldehidesoporthoz van kötve vagy pedig hogy a hidrogén a szulfonsavmaradék által van helyettesítve. Föltéve, hogy az első föltevés a helyes akkor, amint Tiemann (Berliner Berichte 31,3304. 1908.) a cimmetaldehidre nézve megadja, a neutrális szulfit lekötésénél alkálinak kell képződnie : R 0 H = C H R + Na2 SOs + H20 = R C H (SOs Na) C H2 -|-Na04. Amint továbbá Tiemann kiemeli, a keletkezett alkálit legalább szénsavval esetleg szénsavas nátriummal le kell tompítani, ha sima csoportosítást akarunk elérni. Ezen viszonyok tekintetbe vételével tényleg sikerül elfásodott rostot nátriumszulfittel föltárni. Használhatunk akár olyan oldatokat, melyek nátriumszulfitból ós nátriumbikarbonátból állanak, vagy bevezethetünk a szulfitba széndioxidot gáz alakban vagy pedig valamely más savat, különösen kénessavat vagy kénsavat vezethetünk be, olyan mennyiségekben, hogy a fönti egyenlet szerint keletkező alkálimennyiség ártalmatlan kerbonáttá, szulfittá. vagy szulfáttá alakuljon át. Ismeretes már most ugyan, hogy elfásodott rostot nátriumszulfittel kénessav bevezetése mellett föl lehet tárni, nem volt azonban eddigelé ismeretes, hogy erre a célra elegendő a kénessavnak olyan mennyisége, amely stöchiometriai érdekében a szulfit lekötésénél keletkező alkálinak megfelel. Ellenkezőleg eddigelé mint szilárdan álló tapasztalati tényt kellett tekinteni, hogy nemcsak savanyú szulfit, hanem ezenfölül még szabad kénessavnak fölöslege is szükséges a teljes föltárás eléréséhez. Az új eljárás előnyei gyanánt kiemelendők: magas rostanyag hozadék, a rostanyagnak nagymértékű kímélése, miután az erős hidrolízist, illetve hidratizálást előidéző erős alkáliák vagy savak mellőztet-
