54194. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasnak és acélnak közvetlenűl vasoxidérceikből való előállítására
— 3 — dukáló anyagok hatása már megszűnt. A nyílt kemencetüzhelybe helyezett ércadagnak a borító salakréteg képződéséig való megvédését célszerűen és hatásosan azáltal érjük el, hogy az ércadag fölé széntartalmú anyagból pld. fölaprított kokszból, vagy kisszemű kőszénből, célszerűen anthracitból álló vékony réteget teregetünk, mely meggátolja a fémvasnak az előállítás közben történő újraoxydálását. Hasonló eredményt érünk el, ha a kemence generátorából táplált kis gázsugarat létesítünk és azt megfelelő cső utján akként bocsátjuk az ércadag fölületére, hogy annak bármely okból származó oxydálása meggátoltassék. Az elmondottak alapján világos, hogy a közönséges fúvóműves olvasztó kemencék közül egyik sem alkalmas a jelen eljárás céljaira. A vasnak vagy acélnak közvetlenül az ércből való előállításához szükségelt idő az említett Siemens-féle, nyílt tűzhelyi kemence használatánál, az ércadag nagysága és összetétele, valamint a tűzhely bélése és némileg a kezelendő vasoxyd minősége szerint 3—6 óra között változik. Ha oly nyílt tűzhelyű kemencét használunk, melynél a hő ércadag fölött fejlesztetik és csupán fölsőfölületével közöltetik, akkor a redukáláshoz szükségelt időt jelentékenyen csökkenthetjük az ércadagnak (az első óra elteltével) oly célból eszközölt gyakori fölkavarása útján, hogy a hő az érc anyagát könnyebben átjárja; ebben az esetben azonban vagy csekély mennyiségű szén szórandó, az ércadagnak minden fölkavarása után, annak fölületére, nehogy a már létesített fémvas újra oxydálódhassék, vagy pedig csekély (az érc súlyának 10°/0 -át alig meghaladó (mennyiségű kőszénpor, előnyösen anthracit keverendő össze az érccel annak a kemence tűzhelyébe való adagolása előtt, mely szénnek jelenléte meggátolja a fémnek újraoxydálát, bármennyiszer kavartuk is föl az adagot. Már most, ha kovácsolt vasrúdak számára szolgáló finomított vasat akarunk kapni, akkor a vasat mihelyt az egészen fémvassá redukálódott és még mielőtt az annyira megömlesztett állapotba jutott volna, hogy i elszenesedhetnék, a kemencéből eltávolítjuk és nyomban a kalapács alá visszük. Ha azonban acélat akarunk kapni, akkor a fémvasat a kemencében hagyjuk mindaddig, míg az meg nem ömlik és el nem szenesíttetik. Úgy a vas, mint az acél, melyet ezen eljárás szerint állítottunk elő, igen nagyfokú tisztaságával tűnik ki. Fontos, hogy a kemence tűzhelye oly anyagból legyen készítve vagy oly anyaggal legyen bélelve, mely a maró salakok hatásának ellenáll. A legtöbb esetben a chromtartalmú anyagból készült tűzhely vagy bélés hatásos. Az egész ércadag a kemencébe való adagolás előtt kiszárítandó azaz abból minden nedvesség eltávolítandó; az oly ércek kezelésénél, melyek phosport vagy ként tartalmaznak nagy százalékos mennyiségben, kívánatos az ércadagot a kemencébe való adagolás után első sorban is mérsékeltebb, nevezetesen majdnem 800° C. hőfoknak, majdnem egy óra hosszáig alávetni és ennek megtörténtével az előállítás befejezése céljából az említett teljes hőmérsékletet létesíteni. Ámbár rendszerint kívánatos, hogy a kezelendő ércek finoman elosztott állapotban legyenek és ámbár a legjobb, leggazdaságosabb eredményt akkor érjük el, ha az ércadagban foglalt összes anyagokat a fölhevítés előtt finoman fölaprítottuk és egymással jó érintkezésbe hoztuk, a jelen eljárás alkalmazása nincsen kizárólag erre az esetre korlátozva, hanem lehet a részletezett módon oly ércadagot is készíteni, melyben az adagot alkotó anyagoknak csak egy része van finoman fölaprítva, azaz melyben az ércek és egyéb anyagok részben finomak, részben pedig darabosak vagy a fölaprítás után szitálásnak alá nem vetett részekből állanak úgy, hogy míg az adagnak egyik része homokfinomságú, addig annak egyéb része nagyobb szemeket vagy különböző nagyságú darabokat tartalmaz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás finomított vasnak vasoxydokat tartalmazó ércekből való előállítására,
