54087. lajstromszámú szabadalom • Készülék fáknak keresztfűrészekbe való bevezetésére

valamely — nem ábrázolt — alkalmas szerkezettel. Erre a (22) emelőt úgy forgatjuk el, bogy a (18) kötél nyomódik a (16) tárcsának, mire e kötél az egész kocsit a fával együtt a fűrészek felé mozgatja. Ezen mozgás alkalmával a fa mellső vége célszerűen előbb egy a mellső nyomó- és előretoló hengerek előtt elrendezett (25) segédhengerre megy föl (5. és 6. ábra) és csak azután a mellső (26) nyomóhengerre, illetve a mellső (27) nyomóhenger alá, mint azt az 1. ábra mutatja. Eközben a fa a (12) tárcsák által képezett támasztéka körül leng és a kocsi további előremozgásának megfelelően a fűrészlapok felé mozog, amelyek most a fába vágnak. A (12) tárcsák képezte támaszték az előretolásnak ezen része alatt tetemesen alacsonyabban fekszik, mint a <26) előretolóhenger (1. és 5. ábra) úgy, hogy a fa rézsútos helyzetet vesz föl. Hogy tehát a mellső favég a hátsó nyomó-és előretoló hengerek közé léphessen, a fa hátsó végét (gyökérvégét) meg kell emelni. Ezt a fölcsappantható ívalakú (6) támasztékkal eszközöljük, amelyet a (28) emelő segélyével működtetünk. Ha a fát a megadott módon emelni kell, úgy a (6) ívet (1. ábra) fölfelé forgatjuk, míg a fával érintkezik és a fogak részben a fába hatolnak. Azután a (22) emelőt olykép mozgatjuk, bogy a (17) kötél a (15) surlódótárcsára szoríttatik, mimellett az egész kocsi hátrafelé, azaz a fűrészkerettől eltolódik. Eközben a fába kapaszkodó ív a kocsihoz képest előre fordul és alakja folytán az ív a fát megemeli úgy, hogy annak mellső vége a hátsó (29) nyomóhenger alá és a (30) hengerre léphet. A hajlítóhatás, amelyet eközben különösen a nyomóhenger fejt ki a fára, a fa hátsó végét a (6) ívről megemeli, miáltal a fa a kocsitól teljesen különválik ós a kocsi visszamozgatható a (7) pályához új fa fölvétele céljából. Nehogy a (12) támasztótárcsák a fával való kapcsolatuk folytán a kocsinak leirt hátramozgását gátolják, a tárcsák (31) tengelyei körül(32)csavarrúgókvannaktekercselve, amelyek lehetővé teszik, hogy a tárcsák a kocsi visszamozgásánál kevéssel hátramaradhassanak, mire a tárcsák, amint a fa alól fölszabadultak, rúgóik által eredeti helyzetükbe hozatnak vissza. A (25) henger (6. ábra) célszerűen eltolhatóan van ágyazva és e célból egy (33) szögemelővel van összekötve, amely ismét egy a gépkezelőnek hozzáférhető (34) vonórúddal áll kapcsolatban. A (25) hengert a rajta nyugvó fával együtt akkor toljuk el oldalirányban, ha a (12) támasztótárcsák segélyével a fa mellső végét nem sikerült a kellő helyzetbe hozni. Ilykép a fa kellő béállítását a (34) rúdnak egyik vagy másik irányba való eltolása által is elérhetjük. Természetszerűleg a fának a készülékre való helyezése céljából nem kell épen a rajzon föltüntetett rézsútos görgőpályát alkalmazni, hanem a fölhelyezés tetszőleges más módon is történhetik, csupán arról kell gondoskodnunk, hogy a fa olykép kerüljön a kocsi táraasztékaira, hogy a leírt beállítószervek forgathassák és lengethessék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék fáknak keretfűrészekbe való bevezetésére, azáltal jellemezve, hogy az (1) kocsin a használatos befogókészülék helyett a vágandó fadarab megtámasztására forgathatóan ágyazott, fogazott tárcsákból vagy görgőkön futó láncokból álló beállítószervek vannak elrendezve. 2. Az 1. pontban igényelt készülék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a fát megtámasztó szervek két forgatható (12) tárcsából állnak, amelyek fogas- vagy caavarkerékáttétel révén két (15, 16) surlódótárcsával vannak összekötve, melyek két, ellenkező irányokban mozgó (17, 18) kötélnek felelnek meg, mely kötelek valamely alkalmas szerkezet segélyével váltakozva, a (15, 16) surlódótárcsáknak szoríttatnak úgy, hogy a (12) tárcsák egyik vagy másik irányban elforgattatnak. 3. A 2. pontban igényelt készülék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (12) támasztó tárcsák, illetve azon (13) rész, amelyben a (14) csavarkerék és a fogas-