54063. lajstromszámú szabadalom • Termochemiai és mechanikai eljárás növényi textilrostok különválasztására, a gumianyag kifőzésére és a rostok fehérítésére, valamint állati rostok mosására és tisztítására

— 2 — hatásának tétettek ki. Hogy ezen a rostokban visszamaradó nyálkás anyagokat eltávolíthassuk, a növényrostokat a fürdőből való kiemelésük után csekély nyomásnak vetjük alá. Ezen műveletet célszerűen a 2, ábrán föltüntetett (B) készüléken foganatosítjuk, mimellett a gumianyagot a növényt összesajtoló hengerre irányított vízsugárral távolítjuk el. Ezen művelet után a növényt megszárítjuk és a használatos mechanikai eszközökkel fölaprítjuk. Kender megmunkálása esetén azonban a kenderrostok közvetlenül a fürdő után szétválaszthatok. akár nedves a kender, akár száraz és az imént említett összesajtolás nem szükséges. Ha a rostokat csupán el akarjuk választani a faanyagtól és nem akarjuk egyúttal föl is aprítani, szódabikarbóna aránya az oldatban 10 :1000 helyett 2 :1000 lehet. Ez esetben a rostokat szalagalakban nyerjük, mely termék igen jól fölhasználható kötélgyártási célokra. A gumi kifőzése és a rostok fehérítése céljából a következőkép járunk el: A leirt eljárással vagy valamely más művelettel nyert rostokat újra egy fürdőbe helyezzük, amely a rostok elkülönítésére használt fürdőhöz hasonló és amely szódabikarbónának 10:1000 arányú oldatát tartalmazza. A fürdőben való áztatás után pedig a rostokat két (B) henger között (3. ábra) sajtolásnak vetjük alá, oly célból, hogy a rostsejteket a bennök tartalmazott gumianyagok nagy részétől megszabadítsuk. A rostokat azután több lecsapófürdőbe mártjuk, amely fürdők 10:1000 arányban kálciumkloridot tartalmazó vízből állnak, mimellett minden egyes fürdő után a rostokat tiszta vízben mossuk meg. Az egymás után következő egyes fürdőkben a rostok nagyobbmérvű finomsága és fehérsége éretik el. A fürdőket oly számban alkalmazhatjuk egymás után, míg a kívánt finomságot elértük, mindamellett már két fürdő is elegendő, rendkívül fehér és sokkal finomabb fonalak előállításához, mint amilyenek készítése arra gyakorlatilag lehetséges. Ha a rostokat közvetlenül a növénynek a fürdőből való kivétele után nyerjük, mint például a kender esetében, a gumi kiválasztását célzó második fürdő fölösleges. Ilyenkor elegendő a növényt a hengerek és a lecsapófürdők hatásának tenni ki. Oly növények kezelése esetén, amelyeknek rostkötegei egy áthatolhatatlan hártyával vannak befödve, a rostokat mindenekelőtt a 2. ábrán rajzolt (A, B) gép segélyével csupasszá tegyük és a burkolatot széttörjük, azután pedig a rostokat a többi növényekhez hasonlóan a fürdők hatásának tesszük ki. Az utolsó lecsapófürdő után a rostokat közönséges friss vízben megmossuk, azután egy centrifugális vízelvonószerkezetbe helyezzük, amelyben a centrifugális erő hatása alatt a rostok további gumianyagmennyiséget veszítenek el. Ennek megtörténtével a rostokat megszárítjuk, minthogy azonban száradás közben, megkeményednek, egy a 3. ábrán látható (A) gép fogazott hengerei közé helyezzük, vagy pedig más, máihasználatban lévő szerkezet hatásának tesszük ki, amely a rostok puhítására alkalmas úgy, hogy ez utóbbiak visszanyerik lágyságukat és hajlékonyságukat. Állati rostok és pedig gyapjú mosása és selyem j tisztítása] céljából ¿ugyanolyan termokémiaij fürdőt használunk, mint textilnövényeknél, nevezetesen szódabikarbónának 10:1000 arányban való vizes oldatát. Selyem kezelése esetén a vizet forrponton kell tartanunk, míg gyapjúnál a víz hőmérsékletét 50—60° C. között tartjuk. Úgy a selymet, mint a gyapjút a fürdőből való kimélés után egy vízelvonó készülék hatásának tesszük ki, amelyben elvesztik azon gyantás anyagok további mennyiségét, amelyek a fürdőben nem csapódtak le. Azután a gyapjút és selymet nem szárítjuk. A gumi kifőzése céljából való áztatásnak, valamint a kicsapatásnak tartama mindennemű rostoknál kb. 10 perc, azonban hosszabb időtartam nincs semmiféle káros hatással a rostokra.