54027. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló szerkezet
- 3 — hető, azonban a (36) rúgó mindig visszatéríti normális helyzetébe. Ezen kiviteli alaknál a (9) szarv az (1) fejrésszel szilárdan van összekötve, menynyiben a szarv (42) nyelének az (1) fej töl-csérszerű részének (43) falán áthatoló végére a (41) csavaranya van rácsavarolva. A 8—10. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál a prizmatikus (1) fejrészből a legömbölyített (45) végű hengeres (44) nyél nyúlik hátrafelé a (4) vonórúd harangszerű {46) végébe, mellyel a görbe (47) csap révén van összekötve. A szerkezetet a (48) tekeresrúgó tartja normális helyzetében, 3. amely a (46) harang és az (1) fejrészre támaszkodó (49) gyűrű közé van befogva. Ezen rúgó hatásával szemben a kapcsolószerkezet a (47) csap körül minden irányban kilendíthető. A (9) szarv a tölcsér falán hatol át, belső vége pedig az (1) fejrész (53) oldalnyúlványában ágyazott függélyes (52) 4. csaphoz erősített két (51) karban ágyazott (50) csapokkal van ellátva, melyek körül forgatható. Az (51) karok a (49) gyűrűre támaszkodó (54) peckekkel vannak ellátva úgy, hogy a szarv hátratolása alkalmával a (48) rúgó összenyomatik. Ezen kiviteli 5. alaknál a szarv a rúgó hatásával szemben egészen a tölcsérbe tolható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő vasúti kocsikapcsolószerkezet jellemezve a kocsi vonórúdjával csuklósan összekötött kapcsolószarv és ezt körülvevő, a szomszédos kocsikapcsoló szarvának befogására szolgáló tölcsér 6. által, mely részek az összekapcsoláskor egymás fölött elhelyezkedő és a záróreteszt befogadó furatokkal vannak ellátva. 2. Az 1. igénypontban védett önműködő kocsikapcsolónak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (12) záróretesz egy kívülről működtethető (14) emeltyűvel van összekötve, mely egy (22) ellensúllyal ellátott végű (20) lengőkarral van ellátva, melynek (21) oldalnyúlványa a másik kocsikapcsoló szarvának befogására szolgáló fészekbe nyúlik úgy, hogy két kocsi összekapcsolása alkalmával a másik kocsikapcsoló szarva által kilendíttetik, mire a retesz az ellensúly hatása folytán a zárófuratba esik, míg a kocsik szétkapcsolásakor a lengőkar nyúlványa önműködőlég helyezkedik vissza a fészekbe. Az 1. igénypontban védett önműködő kocsikapcsolónak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a kapcsolószarv két csuklósan összekötött részből áll úgy, hogy vége keresztbe állítható, mimellett a szarv két véghelyzetének rögzítésére egy (31) retesz szolgál. Az 1. és 3. igénypontokban védett önműködő kocsikapcsolónak egy kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy a keresztbe állított szarvvég számára a kapcsoló-tölcsér falában egy (27) mélyedés van kiképezve. Az 1. igénypontban védett önműködő kocsikapcsolónak egy kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy a vonórúddal csuklósan összekötött (1) kapcsolófej a kocsi (34) fejgerendája és a vonórúdra csavarolt (39) csavaranya közé fogott (36) rúgóra támaszkodik, amely a kapcsolószerkezetre ható lökéseket fölfogja (5— 7. ábrák). Az 1. igénypontban védett önműködő kocsikapcsolónak egy kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy a kapcsolószarv a vonórúd végére támaszkodó rúgó által normális helyzetében tartott (51) emeltyűvel csuklósan van összekötve úgy, hogy a rúgó hatásával szemben a kapcsolótölcsérbe tolható (8—10. ábrák). (2 rajzlap melléklettel.) PJUl. AB HMZVÉN* r AHSAMO «YOMOÁJA BUDAPM ) V«