54027. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló szerkezet

- 3 — hető, azonban a (36) rúgó mindig vissza­téríti normális helyzetébe. Ezen kiviteli alaknál a (9) szarv az (1) fejrésszel szilárdan van összekötve, meny­nyiben a szarv (42) nyelének az (1) fej töl­-csérszerű részének (43) falán áthatoló vé­gére a (41) csavaranya van rácsavarolva. A 8—10. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál a prizmatikus (1) fejrészből a le­gömbölyített (45) végű hengeres (44) nyél nyúlik hátrafelé a (4) vonórúd harangszerű {46) végébe, mellyel a görbe (47) csap ré­vén van összekötve. A szerkezetet a (48) tekeresrúgó tartja normális helyzetében, 3. amely a (46) harang és az (1) fejrészre tá­maszkodó (49) gyűrű közé van befogva. Ezen rúgó hatásával szemben a kapcsolószerke­zet a (47) csap körül minden irányban ki­lendíthető. A (9) szarv a tölcsér falán hatol át, belső vége pedig az (1) fejrész (53) ol­dalnyúlványában ágyazott függélyes (52) 4. csaphoz erősített két (51) karban ágyazott (50) csapokkal van ellátva, melyek körül forgatható. Az (51) karok a (49) gyűrűre támaszkodó (54) peckekkel vannak ellátva úgy, hogy a szarv hátratolása alkalmával a (48) rúgó összenyomatik. Ezen kiviteli 5. alaknál a szarv a rúgó hatásával szemben egészen a tölcsérbe tolható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő vasúti kocsikapcsolószerkezet jellemezve a kocsi vonórúdjával csukló­san összekötött kapcsolószarv és ezt körülvevő, a szomszédos kocsikapcsoló szarvának befogására szolgáló tölcsér 6. által, mely részek az összekapcsoláskor egymás fölött elhelyezkedő és a záró­reteszt befogadó furatokkal vannak el­látva. 2. Az 1. igénypontban védett önműködő kocsikapcsolónak egy kiviteli alakja, az­által jellemezve, hogy a (12) záróretesz egy kívülről működtethető (14) emeltyű­vel van összekötve, mely egy (22) ellen­súllyal ellátott végű (20) lengőkarral van ellátva, melynek (21) oldalnyúlványa a másik kocsikapcsoló szarvának befo­gására szolgáló fészekbe nyúlik úgy, hogy két kocsi összekapcsolása alkal­mával a másik kocsikapcsoló szarva ál­tal kilendíttetik, mire a retesz az ellen­súly hatása folytán a zárófuratba esik, míg a kocsik szétkapcsolásakor a lengő­kar nyúlványa önműködőlég helyezke­dik vissza a fészekbe. Az 1. igénypontban védett önműködő kocsikapcsolónak egy kiviteli alakja, az­által jellemezve, hogy a kapcsolószarv két csuklósan összekötött részből áll úgy, hogy vége keresztbe állítható, mimellett a szarv két véghelyzetének rögzítésére egy (31) retesz szolgál. Az 1. és 3. igénypontokban védett ön­működő kocsikapcsolónak egy kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy a ke­resztbe állított szarvvég számára a kap­csoló-tölcsér falában egy (27) mélyedés van kiképezve. Az 1. igénypontban védett önműködő kocsikapcsolónak egy kiviteli alakja az­által jellemezve, hogy a vonórúddal csuk­lósan összekötött (1) kapcsolófej a kocsi (34) fejgerendája és a vonórúdra csava­rolt (39) csavaranya közé fogott (36) rúgóra támaszkodik, amely a kapcsoló­szerkezetre ható lökéseket fölfogja (5— 7. ábrák). Az 1. igénypontban védett önműködő kocsikapcsolónak egy kiviteli alakja az­által jellemezve, hogy a kapcsolószarv a vonórúd végére támaszkodó rúgó ál­tal normális helyzetében tartott (51) emeltyűvel csuklósan van összekötve úgy, hogy a rúgó hatásával szemben a kapcsolótölcsérbe tolható (8—10. ábrák). (2 rajzlap melléklettel.) PJUl. AB HMZVÉN* r AHSAMO «YOMOÁJA BUDAPM ) V«

Next

/
Thumbnails
Contents