54025. lajstromszámú szabadalom • Berendezés, különösen torpedókon hajtóközeg előállítására

nek finom furatai a tüzelőanyagot elporlasztják. Az (1) kamrára szerelt (o) harang meglehetősen mélyen nyúlik a gáztermelőbe. A gáztermelő gyújtószerkezete az (o) harang fölső részére erősített és az (Í2J részén keresztül nyúló (p) toldatból áll, melyben a (q) gyujtóanyaggal töltött és (ql) gyutaccsal ellátott gyújtó elesúszhatóan van ágyazva. A (p) toldat fölső végén elrendezett (r) gyujtótű furat révén a levegőt kibocsáthatja a rúgó hatása alatt álló (rl) visszacsapószelepen keresztül. A gáztermelő a (g) vezeték révén az (s) hajtómotorral, a (h) vezeték révén pedig a <t) szivattyúval van kapcsolva, melynek (1) szívócsöve a külvízbe, (2) nyomócsöve pedig az (u) szabályzóhoz vezet. Az (u) szabályzót okját a (3) membrán két kamrára osztja. A membránra szerelt beállítható (v) rúd a (4) emelővel működik össze, mely a (v) rúd egy hornyába fog és egy tehermentesített kétülőkés (w) szelepet vezérel. E szelep elzárhatja a (t) szivattyú (2) nyomócsövét. Az (u) szabályzó alsó részébe egyrészt a (b) tüzelőanyagtartály (x) vezetéke, másrészt az (f) gáztermelő (i) toldatához kapcsolt (k) vezetik torkolik. A (3) membrán fölötti térbe az (5) cső nyílik, mely az (e) vezetékből ágazik el s így nyomás alatt álló híg oxygént tartalmaz. Az (e, y, k, x) vezetékbe (7, 8, 9, 10) visszacsapó szelepek, a, (g) vezetékbe pedig (11) biztosítószelep van iktatva. A szerkezet a következőképpen működik: Ha a torpedó kilöketett, a nyomáscsökkentő (d) szelep magától nyílik és a nyomógáz előre megállapított feszültséggel áramlik az (m) vezetéken át az (f) gáztermelő (o) harangjába. Az (f) gáztermelő belnyomásának ezen hirtelen növekedése a (pl) gyújtót a (p) csőben fölcsapja az (r) gyujtótűhöz úgy, hogy a (q) anyag föllobban és néhány másodpercig ég. Mielőtt a (q) anyag teljesen leégett volna, a (t) szivattyú, melynek motorját eleinte a (h) csövön át hozzááramló nyomógáz működtette, a tüzelőanyagot az (n) csövön át az (o) harangba szorítja, ahol a keletkező robbanó elegyet a (pl) gyújtó (q) anyagának lángja meggyújtja. A tüzelőanyagnak az (f) gáztermelőbe való táplálásával majdnem vagy teljesen egyidejűleg víz vezettetik a (k) csövön át az (1) gyűrűs kamrába, ahol forgó mozgásba jön és a karnis nyílásain át az (f'2) rész és az (o) harang közé lép ki, s az (o) harang hőfokának megfelelően többé-kevésbbé gyorsan gőzzé változik és az égési gázokkal elegyedik. Minthogy azonban a tüzelőanyag elégése az (o) harang belsejében megy végbe, az elégést magát a bevezetett víz, illetve gőz nem hátráltatja. A gáz-gőz elegy az (f) gáztermelő alsó részéből egyrészt az (s) hajtómotorhoz, másrészt a (t) szivattyúhoz áramlik. Az egyes részek ilyen elrendezése mellett a (d) nyomáscsökkentő szelep mögötti (e) vézetékben uralkodó nyomás a (t) szivattyú révén szabályozza (a) tüzelőanyagra és vízre kifejtett nyomást, vagyis ezen anyagoknak az (f) termelőbe való táplálását. A nyomógáz, a tüzelőanyag és a víz mindig előre megállapított nyomással fognak a termelőbe áramlani. Ha a nyomógáz kifogyott, vagy táplálása más okból megszűnik, sem víz, sem pedig tüzelőanyag nem fog többé a termelőbe áramlani; ellenben ezen anyagok folytonosan tápláltatnak, amíg az (e) csőben nyomás van. A (b) tartályban lévő tüzelőanyagok fogyásának mérvében víz helyettesíti, mely természetesen a fenekre sülyed. Ilyen módon biztosan megakadályozzuk levegőnek bejutását a (b) tartályba, elkerüljük tehát e tartályban robbanó gázelegy képződését. Az tüzelőanyag és víz egyidejű táplásához csak egy szivattyú szükséges, biztosak vagyunk tehát, hogy a tüzelőanyag és a víz egyenlő nyomással tápláltatnak a termelőbe és egyenletesen szabályoz tatnak a nyomógáz feszültsége által. Ezen kölcsönös függőség egymástői és a nyomógáz feszültségétől azon előnnyel is jár, hogy nem történhet pl. meg, hogy a víztáplálás megszűnik, de a tüzelőanyag tovább tápláltatik, mely esetben a termelő és a mótor túlságosan fölhevülne. A leírt berendezés rendkívül egyszerű, önműködően indúl meg, önműködően sza-