54007. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti kocsi lámpáknál a fő- és gyújtólángnak váltakozva történő meggyújtására és eltolására

— 2 — van kapcsolva úgy, hogy ha az (A) csapot zárjuk, a gázbevezetés a kocsi egész világító hálózatába megszűnik. A (B) vezércsap a (2) vezetékhez kapcsolt négy furatú csap, melytől a (C) vezérberendezéshez menő (3) és (4) vezetékek ágaznak el. Ezenkívül a' (B) vezércsap az (5) furaton át — melynek keresztmetszete a (6) csavar segélyével szabályozható — a szabad levegővel is közlekedik. A vezérberendezés a (C) membrántokból és (Cl) szelepházból áll. A (C) membrántokot a (7) és (8) membrán három (F, H, Gr) kamarára osztja, a két membránt a (9) rúd köti össze egymással, mely a (10) csap körül lengő (11) emelővel van kapcsolva. Ez az emelő másik végén a (Cl) szelepházban eltolható (13) szeleprúd (12) csapjával kapcsolódik. A (13) szelepród két végén (14, 15) szelep kúpok gyanánt van kiképezve, melyek a (B) vezérszelep állásának megfelelően fölváltva fekszenek el a (16,17) szelepülésekre. A (16,17) szelepülések és (18, 19) zárócsavarok által képezett kamaráktól egyrészt a (D) főlángvezeték, másrészt az (E) gyujtólángvezeték ágazik el. A berendezés működési módja a következő : Az (A) főcsaptól a gáz az (1) vezetéken a (C) membrántok (H) kamarájába és a (2) vezetéken a (B) vezérszelepbe jut, hogy ennek állásának megfelelően vagy a (3) vezetéken a (G), vagy a (4) vezetéken az (F) kamarába áramoljon. A vezércsap emez állásánál a (C) membrántok (G) kamarája a (3) vezetéken és a szabályozható (5) furaton a külső levegővel közlekedik, tehát az (F) kamarába a (4) vezetéken át beáramló gáz nyomása következtében az egymással kapcsolt (7, 8) membránokat a (G) kamara felé szorítja és ebből a benne lévő gázt a lefojtott (5) nyílásnak megfelelő sebességgel a szabadba nyomja. A membránpár eme mozgásánál a (11) emelőt és az evvel kapcsolt (13) szeleprudat is magával viszi, míg a (15) szelepkúp kevéssel a membrán elmozdulásának vége előtt a (16) szelepülésre nem fekszik. Amint a membrán mozgását megkezdette, a (14) szelepkúp a (17) szelepülésről leemelkedett úgy, hogy bizonyos ideig, t. i. míg a (15) szelepkúp (16) szelepülésére nem fekszik, a gáznak úgy a fő-, mint a gyujtóláng-vezetékbe útja van, tehát ezalatt a gáz a fő- és a gyujtóláng-vezetékbe beáramolhatik. Ezalatt tehát a gáz a (H) kamarából egyidejűleg áramolhat a (D) fő- és az (E) gyujtóláng-vezetékbe. Minthogy a (B) vezércsap (5) nyílása le van fojtva, a (7) és (8) membrán mozgása annyi időt vesz igénybe, hogy a (D) vezetékhez kapcsolt lángzókhoz a gáz hozzááramlása csakis akkor szűnik meg, mikor az összes, az (E) vezetékekhez kapcsolt gyujtólángok meggyuladtak. Az ellenkező eset áll akkor be, mikor a (B) vezércsapot a pontvonalasan ábrázolt «sötét» állásba állítottuk. Ekkor a (G) membránkamarába beáramló gáz a (15) szelepet azonnal nyitja úgy, hogy a gáz a (D) vezetéken azonnal a főlánghoz áramolhat, a szelep mozgása közben pedig tovább is az (E) vezetékbe is megy és így a gyujtólángot mindaddig föntartja, míg a főlángvezetékhez kapcsolt összes lámpák főlángjai meg nem gyuladtak. Az (E) gyujtólángvezeték csakis ekkor, a (7, 8) membránok mozgásának révén záródik el, tehát az összes gyujtólángok is csak akkor alszanak el. Magától érthető, hogy az (A) fő- és (B) vezércsap egymással akként is kapcsolható, hogy közös öntvénydarabot alkossanak. Ép így a (14, 17) és (15, 16) szelepeket is akként lehet kiképezni, hogy a 3. ábrán látható módon egymástól függetlenül működjenek és mindegyik szelep a maga részéről külön szeleprendszert alkosson. Ezek szelepkúpjait rúgók mindaddig nyitva tartják, míg a (11) emelő bal- vagy jobbfelé való elmozdulásánál az egyik vagy másik szelep rúgójának ellenállását le nem győzi. A (B) vezércsap helyett szelep vagy tolattyú is alkalmazható, anélkül, hogy ez a találmány lényegét érintené. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés vasúti kocsi-lámpáknál a fő-és gyujtólángnak váltakozva történő