53990. lajstromszámú szabadalom • Forgó szelep

- 3 -kerekek forgatják. Minthogy az (A) szelep , megterhelése lökésszerűen megy végbe és ! a terhelés ereje állandóan változik, az (A) ! szelepet az egymástól elkülönítve elrende- j zett csapágyak között a lehető leggondo- ! sabban kell lebegésben tartani. A szelep j egyes időpontokban ki van egyenlítve, ! azonban közvetlenül ezután túlnagy nyo- j más alá van vetve, mely heves, rugalmas ütésig fokozódhat. Ezek a jelenségek a szelep minden egyes körülforgásánál föl­lépnek és tekintetbe veendők, azonban észrevehető kilengést nem okoznak. A sze­lep természetesen kevéssé kileng, amit azonban a szelep kamránál vagy a mozgás­térnél vehetünk tekintetbe. Az (A) szelepnek oly nagynak és oly merevnek kell lennie, hogy a nyomásnak, melynek alá van vetve, ellenállhasson, anélkül, hogy annyira áthajoljék, hogy a mozgásteret hatástalanná tegye. A mozgás­tér nagyobb, mint oly esetben szokásos, melyben a szelepeket úgy illesztik be, hogy csak a fölfekvési nyomást kerüljék el. A szelep a végeinél föl van függesztve és ha forgás közben a henger nyílását elzárja, oly terhelés alá van vetve, mely­nek nagysága egyenlő a gőzkamrában lévő gőznyomás és a hengerben a szelep alatt fönnálló nyomás különbségének a henger­nyílás keresztmetszetével való szorzatával. Közönséges szelepeknél változó nyomás a súrlódást növeli, ellenben a jelen talál­mány tárgyát képező szelepnél a terhelést maga a szelep fogja föl és csapágyaira viszi át, tehát teljesen a gőz hevének ha­táskörén kívül eső elemekre, melyek állan­dóan megfelelő állapotban tarthatók úgy, hogy legkisebb súrlódással működhetnek. Az (A) szelep más részekkel nem érint­kezik, mint két végén az (el) csapágyakkal és a tömítő szelencékbe helyezett tömíté­sekkel. A gyakorlati kivitelnél kitűnt, hogy teljesen kielégítő, ha a szelep mozgástere €.07 mm. vastag. A szelep pedig oly nagyra méretezendő, hogy azt a rágyakorolt üté­sek vagy nyomások legfeljebb a mozgástér vastagságának felével hajlíthassák át. En­nek folytán a szelep a környező fémmel soha sem fog érintkezni, tehát állandóan, fészek nélkül működik. A találmány lényegét sem forgószelep, sem forgótolattyú, sem pedig fölfekvési nyomás nélkül való ily forgószelep nem képezi, hanem fészek nélkül való oly forgó­szelep, melynek külső fölülete és a toknak ezzel szemben fekvő fölülete között moz­gástér van kiképezve és mely a nyomási terhelést minden körülmény mellett bizo­nyos engedékenységgel fogja föl. Épen eb­ben rejlik azonban a szelepkérdés megoldása. A rajzon látható foganatosítási alaknál az (A) szelep lengő (B) szabályozó szelep­pel van összekötve, mely alakban különö­sen nagy teljesítményű dugattyús gőz­gépekhez alkalmas. A szelep azonban sa­játságos ágyazásával együtt szabályozó szelepe nélkül is alkalmazható gyorsan futó gépekhez, melyeket gőz, gáz vagy más közeg hajt. A szelep és az azt körülvevő test között lévő tér nagyon szűk, de fölülete arány­lag nagy, mert a szelep köpenyfölületének nagy részére kiterjed úgy, hogy hátrányos szivárgás be nem következhet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1 Forgó szelep, azáltal jellemezve, hogy a forgatható szeleptest az azt körülvevő falban vezérlő fölületével szabadon for­gatható úgy, hogy a környező falat nem érinti. 2. Az 1. igényben védett forgószelep foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (A) szeleptest a hengertől vagy a gőzkamrától függetlenül van oldalt alkalmazott (el) csapágyakban ágyazva, melyek a hajtóközeg hőjének hatáskö­rén kívül és hozzáférhetően vannak el­rendezve. 3. Az 1. és 2. igényben védett forgószelep foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (A) szeleptest oly kis (c2) moz­gástérrel van a szelepkamra (b7) fura­tában elrendezve, hogy a szeleptest tö­mítését maga a hajtó közeg tapadás útján eszközli. 4. Az 1—3. igényekben védett forgószelep

Next

/
Thumbnails
Contents