53939. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagy energia változásoktól függően történő előidézésére

giaváltozásnál nagyrészt az egyik, pl. a'(bl) katódán és az (el) vezetéken, a másik irányú primér áramváltozásnál pedig a másik (b2) katódán és (e2) vezetéken megy át. A su­gárzó áramnak az egyik katódáról a másik katódára való átmenete tehát ennél a be­rendezésnél igen gyorsan megy végbe úgy, hogy ez a berendezés kiválóan alkalmas nagy gyakoriságú áramok átvitelére. Ennél az elrendezésnél a fölvevő nincs közvetle­nül a szekundér áramkörbe kapcsolva, a szekundér áramkörben két (hl) és (h2) transzformátorcséve van bekapcsolva, me­lyek a (t) szekundércsévére hatnak, ennek áramkörében van az a fölvevő. Hogy az energiaveszteségeket elkerüljük és az anódát egész hosszán a katódán erő­sen ionosított gázok hatásának tegyük ki úgy, hogy a sugárzó áramnak érezhető tehe­tetlenséggel bíró része egyáltalában ne le­gyen, az anódát előnyösen akként képez­zük ki, hogy a katódát csőalakban körül vegye, mint az az (5, 5a és 5b) és 6. ábrán látható. Az (5a) ábrán két (al) és (a2) cső látható, melyek mindegyike egy-egy (bl) illetve (b2) katódával és (dl), illetve (d2) anódával van ellátva. A két csövet össze­kötő (o) csővezeték arra szolgál, hogy a csövekben a gáznyomás különbségét ki­egyenlítse. Hogy az anóda különösen nagy frekvenciájú áram esetében csillapító hatást ne gyakoroljon, az anódát fölhasítjuk, mint az az (5b) és 6. ábrán látható. Magától ért­hető, hogy az anóda és katóda fordított el­rendezésben, akként is alkalmazható, hogy a katóda a vele konaxiális anódát körül­fogja, mi magától érthető és igen egysze­irűen foganatosítható, ha a katódát a pozi­tív és az anódát a negatív sarokhoz kap- i •csoljuk. I Minthogy igen előnyös, ha a csőben az ' áramerősség lehetőleg nagy és ha így a I sugárzóáram erősségében lehető nagy vál­tozásokat létesíthetünk, a katóda főiületet nagyobbíthatjuk, ha azt a 6. ábra szerint •csillag keresztmetszetűre készítjük. A 7. ábrán oly elrendezés látható, mely­nél az (a) fölvevő készülék a nagyfeszült­ségű szekundér áramkörhöz párhuzamosan kapcsoljuk; Eme rajzon (al) és (a2) az (5a) ábrán láthatóhoz hasonlóan kiképezett két cső, melyek csőalakú (dl, d2) anódáihoz a (u3) csillapító cséve, az (c) telep és (V) el­lenállás van kapcsolva. Az (el, e2) vezeté­kek az (ul, u2) csillapító' csévéken át men­nek a (bl, b2) katódákhoz. Evvel az áriam­körrel párhuzamosai! a (wl, w2) kondenzá­torok közbekapcsolása mellett az (a) föl­vevő van bekapcsolva, mely pl. a váltakozó áramra megszólaló telefon lehet. A beren­dezés kapcsolása szimmetrikus lévén, a primér áramforrás intenzitása változásai a fölvevőre át nem mehetnek, minthogy azo­kat a csillapító csévék fölfogják. Ezenkívül a két cső párhuzamos kapcsolása következ­tében a két csőben az üzemfeszültség vál­tozásai egyidejűleg és egyenlő mértékben mennek végbe, mi ugyancsák meggátolja, hogy a fölveívőben az intenzitás ingadozzék. Ezért primér áramforrás gyanánt (c) telep helyett dinamógépet is használhatunk. Találmányunk tárgyának drótnélküli tele­grafiánál alkalmazható foganatosítási alakja a 8. ábrán van sematikusan föltüntetve. A (z) antennát az (y) csillapító csévén át földre kapcsoltuk. Az (y) csillapító csévében föllépő áramintenzitás-változásokat a (q) cséve veszi föl, mely az (f) esévét táplálja, ez a cséve az (a) cső (b) katódáját veszi körül. A sze­kundér áramkörbe az (s) detektor van be­kapcsolva, mely a priméráram változásaival arányosan erősített szekundér áramintenzi­tás-változásokat veszi föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nagy energiaváltozásoknak kisebb energiaváltozásoktól függően történő elő­idézésére, azáltal jellemezve, hogy va­lamely sugárzó áram energiáját a pri­mér energiaforrás által befolyásolt mág­neses mező, melyben a sugárzó áram lefolyik, közvetlenül változtatja meg. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítására egy berendezés, jellemezve a szekundér egyenáramforráshoz kapcsolt sugárzó áramcső által, melynek rúdalakú kató-

Next

/
Thumbnails
Contents