53921. lajstromszámú szabadalom • Fékszerkezet a munkadarabnak a hengerek közé való betolására szolgáló feszítőművel bíró hajtószerkezettel ellátott zarándokjárású hengerművek számára
készlettartályának bejsejével közlekedik. A (k) tartály akként van alakítva, hogy a fékhenger egész hosszában fékező folyadékkal van körülvéve. A nagy mértékben fölhevülő fékfolyadéknak hűtése céljából előnyös a (k) tartályban a kígyós (1) hűtő •csövet elrendezni. Ugy a (g) fékhenger, mint a levegős feszítőműnek (m) hengere az ismert módon kiképezett (s) szánon van elrendezve, mely a kihengerlés előrehaladásának arányában az előremenesztő szerkezet hatása alatt lassan a hengerlő hengerek felé mozgattatik. Célszerű továbbá, kellő ponton, az ismert szerkezetű váltó művet elrendezni. A kihengerlés alkalmával a (w) munkadarab a (d) maggal és az (f) rúddal együtt az (1) nyil irányában, azaz jobbra mozog. Ezen elmozgásban az (a) fékdugattyú is résztvesz, amikor is az az (i, il) nyílások útján a (k) készlettartályból fékfolyadékot szív be, míg az (m) hengerben ugyanekkor a levegő, ismert módon sűríttetik és a hengerből egy készlettartályba szoríttatik. Az előremozgáskor, mely a (2) nyíl irányában történik, a folyadék első sorban is valamennyi (i, il) nyílás útján kiszoríttatik a fékhengerből, majd, mihelyt a dugattyúnak kúpos (al) része az (il) nyílásokon túlmozgott, a folyadék már csak az (i) nyílások útján folyhatik vissza a (k) tartályba és végül azaz az előremozgás vége felé, amikor is a dugattyúnak vékonyabb (a2) vége a (g) fékhengernek szűkebb részébe hatol, az (a2) dugattyúvég előtt lévő folyadék csak .az (a) dugattyú és a (g) henger között meghagyott gyűrűalakú tér útján tódulhat ki, minek folytán ekkor a fékezőhatás legnagyobb fokát éri el és a hajtóműnek mozgatható része nyugalomba jön. Az a pont, melynél ez bekövetkezik, főleg az (a) fékdugattyú alakjától és a (g) fékhengernek belső kiképzésétől függ és gyakorlati határok között állandó, ha a magrudazatnak a feszítőmű által kölcsönzött gyorsulása állandó. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a feszítőmű mindig egyformán dolgozzék. Spirális rúgóval bíró feszítőmű alkalmazásánál tehát a rugók feszerejét kellőképpen be kell szabályozni, míg a levegős feszítőműnél a legnagyobb végnyomást kell egyforma fokon tartani. Különben pedig csak az (s) szán előremenesztő művét kell szabályozni, amikor is ez a szabályozás most sokkal biztosabban foganatosítható, mint eddig, mert nem lépnek föl az ütközőnél azok az erős lökések, melyek a hengerlési folyamatnak ellenőrzését nagyon megnehezítik. A jelen találmány tárgyát képező szerkezettel ellátott hengerműnél már a gyenge rázkódtatások is, melyek a munkadarabnak a biztonsági ütközőhöz való ütődésekor föllépnek, arra mutatnak, hogy az előremenesztést csökkenteni kell. Rendesen ez az előremenesztés akként történhetik, hogy rázkódtatások egyáltalján nem fognak föllépni úgy, hogy az ütköző nem is fog érinttetni. Ennek következmény az, hogy a hengerlési munka sokkal tökéletesebb, mint az eddigi előremeresztő szerkezettel elért munka. Az eddig alkalmazott lökhárító rugókat épp úgy el lehet hagyni, mint a bizonytalanul működő légféket. Egy fékdugattyú helyett természetesen többet is lehet alkalmazni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pékszerkezet a munkadarabnak a hengerek közé való betolására szolgáló, feszítőművel bíró hajtószerkezettel ellátott zarándokjárású hengerművek számára, jellemezve azáltal, hogy a magrudazattal egy folyadékfék van összekötve. 2. Az 1. alatt igényelt fékszerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a fékdugattyú mellső vége vékonyabbra van méretezve és hogy az löketének végén a fékhengernek egy szűkített részébe hatol. 3. Az 1. alatt igényelt fékszerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a folyadékfékkel egy készlettartály van összekötve, melybe a fékezöfolyadék a fékezésnél behatol és melyből az a kihengerlésnél kiszívatik.
