53918. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagok szárítására, gőzölésére, zsírtalanítására, enyvtelenítésére

Ha a földolgozandó anyagoknak előkészí- , tése, mely folyamatnál főleg leválasztható j többnyire folyékony anyagok kiválása következik be, be van fejeíve és pld. eztitáni szárítás következik be, úgy bizonyos körülmények között ezen második folyamatnál u tüzelést beszüntethetjük. A berendezésben és a fűtőköpenyben lévő hőfnenynyiség többnyire elegendő' nagy arra, hogy a, szárítást keresztülvigyük, mimellett figyelembe veendő az is, hogy a fűtőköpeny tartalmának fokozatos lehűlésénél abban vákuum képződik, mely ilyképpen a hővezetés rosszabbodása folytán a tartály tartalmának lehűlését lassítja. A berendezésnek a rákövetkező töltésnél való használatánál a -fűtőköpenyben már eleve légritkítás áll íönn, a hevítés tehát gyorsabban következik be, mint először, mely viselkedés a rákövetkező töltésnél is megmarad és a fűtőköpeny folyadéktartalma is a légelzárás folytán jóságát megőrzi. A közvetlen hőátadás folytán a folyadékok gyors leválása következik be, így pld. hullák vagy máseffélék kezelésénél a zsír, enyv, stb. gyorsan leválik. Hogy ezen folyadékokat a tartály tartalmának megzavarása nélkül a tartályból eltávolíthassuk, az 1—3. ábrabeli foganatosítási példánál a fűtőköpeny belsejében elhelyezett (21) vályú vau alkalmazva, mely a (22) levezető csőhöz vezet és az utóbbihoz csatlakozik, a (8) lefolyató csonka is. Hogy a vályúba szilárd anyag bele ne essék, az (23) szitával van befödve, mely szerkezetileg egyszerű és mégis biztosan és mindenek fölött tartósan ható szervet képez. Több ily vályú is lehet alkalmazva. A 4. ábrán látható, hogy az állandóan ható folyadék levezetést a fűtőköpenyen kívül elrendezett (24) cső által végeztethetjük, mely egyes (25) csőcsonkák által van a tartály belsejével összekötve. Itt több ily cső lehet alkalmazva. Az (1) tartályon, ill. ezzel összekötve (27) nyílás van elrendezve, amelyhez a (28) légszivattyú vezetéke csatlakozik. Ennek segélyével a tartály állandóan vagy csak .alkalmas időben szellőztethető, ami az abban kezeit tárgyak előkészítését lényegesen erlösegíti, a munkáidét rövidíti és ilyképpen az üzem gazdaságosságához Mftftéti boaaájárul. A szellőztetés lehetőségének égy további előnyére alább mutatunk rá. Az anyagnak a verőköreszt és egymáshoz képest elállítva elrendezett (&) verősíáF-nyak általi kezelésénél az anyag külörösen a (8) lefolyató nyílás felé a kazáafenék szögleteiben könnyen torlódik és ott averöszárnyak és a hő általi kezeléstől kissé megvonatnék. Ennek megakadályozására a kavaró művön rézsútosan álló (29) szárnyak vannak alkalmazva, melyek az anyagét állandóan a tartály közepe felé visszavetik, 1. különösen a 3. ábrát. Az összes leírt szerkezeti részek arra szolgálnak, hogy a berendezés gyors munkáját idézzük elő, miáltal at tizemköltségek csökkennek. Csakis ezáltal válik lehetségessé, hogy hulladék anyagot, mint pld. hullákat vagy másefféléket gazdaságosan tovább értékesítsünk. Ezen berendezésben természetesen nemcsak állati, hanem növényi és szervetlen anyagok is kezelhetők, valamint a berendezés már eleve oly anyagok szárítására is alkalmazható, melyeknél a tűzzel való közvetlen érintkezést előnyösen elkerüljük, például szarúnak vagy másefféle anyagoknak gőzöltetésénél. A leírt módon lehetségessé válik, hogy a kezelést egyazon berendezésben vigyük véghez, anélkül tehát hogy a berendezésbe töltött anyagokat közbülső szállításnak kellene alávetni. Ez különösen hullák földolgozásánál bír fontossággal. Emellett a zsírnak és enyvnek elvonása ugyanabban a berendezésben történik, mint a szárítás általi további kezelés. A kívánt végterményt a húslisztet tehát egyazon berendezésből nyerjük, anélkül, hogy az anyagnak a közbeeső időben való kezelése szükségessé vált volna. Ezen berendezés és az azt fölhasználó eljárás által ilyen anyagok kihasználása igen gazdaságossá válik. A főtartály szellőztethetősége lehetővé teszi azt, hogy a kazánfalakat igen sokáig használhatjuk. A leírthoz hasonló berendezéseknél azon veszély áll'fönn, hogy a ke-