53850. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ébresztőberendezés órákhoz

szerű (d) test (q) nyúlványával összekap-csolt és az (i) vezetéktől szigetelt (r) fémgyűrűvel van összekötve. Az (r) fémgyűrű kerületén (a) kiugrásokkal bír, amelyekben (t) nyílások vannak elrendezve. A kiugrások vagy nyúlványok fölött (ul, u2) áramvezetődarabok vannak a szigetelőanyagban eltolhatóan vezetve. Az (ul, u2) vezetődarabok egyik vége kampószerüen meg van görbítve és úgy állítható be, hogy az (r) fémgyűrű megfelelő (s) kiugrásának egyik (t) nyílásába kapaszkodik ós ezen helyen kontaktust képez, míg az áramvezetődarab másik végét a szigetelőanyag (g) hornyába és ezáltal az óramutatótól hajtott kontaktusdarab pályájába helyezzük. Az (e) kontaktusdarab pályája zárt és legegyszerűbb alakjában köralakú lehet. A pályát azonban spirális alakban is kiképezhetjük. A föltüntetett kiviteli alaknál az(e) kontaktusdarab pályája, illetve az (f) réz hurokszerüen vagy két egymást keresztező körhöz hasonló görbe alakjában van kiképezve, amelyek egyike a másikban fekszik. Az (e) kontaktusdarab oly alakkal és hoszszal bír, hogy az (f) rés keresztezési helyénél a külső görbe által képezett pályarészből biztosan a belsőbe kerül és viszont, és hogy a kontaktusdarab a külső pályarészből a keresztezési helyen magától vándorol a belsőbe, ha a külső pályarészen egyszer végigmozgott, vagyis hogy kétszer egymásután ugyanazon pályarészben nem mozoghat. Az (f) rés külső részét az (e) kontaktus például nappal, a belsőt pedig éjjel futja végig. Mindaddig, míg az (ul, u2) áramvezetődarabok a (g) hornyokból ki vannak húzva, áramzárás nem következhetik be. Ha azonban például egy (u2) áramvezetődarabot az (s) gyűrűkiugrás megfelelő nyílásába akasztunk, úgy az (u2) darab másik vége a (g) horonyban annyira előáll, hogy azt a mutató által mozgatott (e) kontaktusdarab elhaladtában megérinti. Az (ul, u2) áramvezetődarabok száma tetszőleges lehet. Lényeges azonban, hogy azon áramvezetődarabok, amelyeket például a belső (t) résben akarunk az (e) kontaktusdarabbal érintkezésbe hozni, úgy legyenek elrendezve, hogy a külső (f) rést elkerüljék, vagy pedig ebben oly helyzetet vegyenek föl, hogy itt a kontaktusdarabbal nem érintkezhetnek. Viszont a külső résben elrendezett áramvezetődaraboknak sem szabad a belső résbe nyúlniok, oly célból, hogy az ébresztő hibás vagy téves működtetésének lehetőségét kizárjuk. Az 1. ábrán példaképen oly (ul, u2) áramvezetődarabok elrendezése látható, amelyek közül az (u2) a belső (f) réshez, az (ul) pedig a külső réshez tartozik. Az (ul) áramvezetődarab valamivel vékonyabb, mint az (u2) darab, ennélfogva mélyebben fekszik a résben úgy, hogy a külső résben a kontaktusdarabbal nem érintkezhetik. Az (ul) darab és a kontaktusdarab között az áramkör csak akkor záratik, ha a kontaktusdarab a belső résbe lépett át. Ha például az (ul) áramvezetődarab nappal zárja bizonyos órában az áramkört, úgy az (u2) áramvezetődarab az ébresztőnek 12 órával később az éj folyamán való működtetésére szolgál. Mindkét áramvezetődarab beiktatásánál tehát az ébresztő 12 óránként jön működésbe, míg ha csupán az egyik áramvezetődarabot iktatjuk be, úgy az ébresztő csak 24 óránként szólal meg. A (p, q) csuklósrudak az óramutató alatti síkban feküsznek és az óraszámlaphoz radiális irányban a számlap nagyságához képest beállíthatók. Ha a berendezést kisebb számlappal fölszerelt órákon akarjuk alkalmazni, úgy csak a csuklós rudakat kell ollószerüen összecsappantani, míg ellenkező esetben a csuklós rudakat széthúzzuk. A csuklós rudak (v) csapjai a póluscsavarokban eltolhatóan vannak ágyazva úgy, hogy az (1, o) póluscsavarokat a (v) csapokon tetszőleges magasságra állíthatjuk és beállított helyzetükben (x) rögzítőcsavarokkal rögzíthetjük. A póluscsavarokat hordozó (n) lemeznek a számlap szélén való rögzítése által a (d) test helyzete meg van határozva. Az (n) lemezt a számlap kerületén bármely helyén vagy pedig az óratokon rögzíthetjük. A póluscsavarok az áramforrással és az