53814. lajstromszámú szabadalom • Kompresszor

Az (A) kerék a (10) tengellyel együtt forog és a (b) csatornákat képező (a) szárnyakkal van ellátva. A kerék egy (B) tokban forog, melynek palástfölülete szorosan ráfekszik a kerék kerületére és így a (b) csatornák külső végeit elzárja. A tokon kiképezett (c) elvezető csőcsonknál lévő csatornák elvezető nyílásai nyitva vannak úgy, hogy az itt lévő (b) csatornákból a víz és levegő keveréke a (c) csőcsonkkal kapcsolt (C) kamrába juthat, melyből a levegőt a (d) csövön át vezetjük el, míg a folyadék a (D) csövön át távozik. A (B) toknak palástfölületén a (c) csőcsonk egyik oldalán egy mélyedése van, úgy hogy a palást és a kerékkerülete között szűk (1) csatorna keletkezik (1. a 2. ábrát), mely a (b) csatornák külső végei és a (C) kamara között már azelőtt létesít kapcsolatot mielőtt a (b) csatornák a (c) elvezető csőcsonkot elérték volna. A levegő tehát az említett szűk (1) csatornán a (c) elvezető csatornába szorúl, mielőtt ez a (b) csatornákat teljesen szabaddá tenné. Mint az a rajzokból kitűnik, a (C) kamra az (A) tér fölött van alkalmazva és a (D) cső akként van elrendezve, hogy a kereket a folyadék állandóan elzárja. A (b) csatornák belső végeiken a folyadékot bevezető (E) kamara felé szívó hatást gyakorolnak. Eme kamara (11) fala arra szolgál, hogy a folyadék csak néhány csatornába juthasson be és ezért akként van alakítva, hogy a (b) csatornák belső végeit az (e) szívó nyílás előtt lévő csatornák kivételével elzárja. Ez a nyílás a kerék belső kerületének megfelelő hosszúságú részére terjed ki. Az (A) kerék továbbá az (F) légkamarából levegőt szív be, mely kamara a megrajzolt foganatosítási alaknál a (b) csatornák belső végei felé egész kiterjedésén nyitva van, bár az (F) kamara egy részén a (b) csatornák belső végétől el lehet zárva. Az (E) folyadékkamara a (C) csőcsonkkal a (13) csatornán át közlekedik. A (C) csőcsonkot előnyösen a 3. ábrán látható módon alakítjuk, hogy a nyomást sebességgé alakíthassuk át, az (F) levegőt bevezető kamara pedig a (12) csatornán a leszívatókamarával stb. közlekedik, ha a gépet kompresszor gyanánt kívánjuk alkalmazni. A gép mint kompresszor a következő módon működik : A nyomó folyadékot az (E) kamara és az (e) nyílás a (b) csatornák belső végeihez vezetik, a görbe (a) szárnyakba ütköző folyadék az (A) kereket forgásnak indítja, mely forgás közben az egyes (b) csatornák fölváltva a folyadék- és levegőbevezető nyílások előtt haladnak el. Mikor a(b) csatornák az (e) nyílás előtt haladnak el, a csatornákba belső végeiken nyomó folyadék áramlik be, ez a beszívott folyadék vagy ennek egy része pedig eltávolodik, mikor a (b) csatornák külső végei a (c) elvezető csőcsonk előtt mennek el. A víz elvezetése következtében a csatornákban vákuum létesülne, de minthogy a csatornák a légkamarákkal közlekednek, ez be nem következik, hanem a csatornákba levegő áramlik be, mikor a (b) csatornák belső végei a légkamara előtt haladnak el. Ha már most a teljesen levegővel, vagy részben levegővel és részben folyadékkal telt csatornák a (c) elvezetőcsatornát, vagy a megrajzolt foganatosítási alaknál a (B) tokban kiképezett (1) csatornát elérik, a (b) csatornák belső végein ismét nyomófolyadék jut a csatornába, melyen át az elvezető nyíláshoz megy, miközben a (b) csatornában lévő levegőt maga előtt hajtja és megsűríti. A csatolt rajzon ábrázolt gép légkompreszszor gyanánt van kiképezve, ezért a (C) tartály a (d) és (D) nyílások kivételével zárva, a (d) nyílás pedig egy alkalmas tartállyal kapcsolva van. A (C) kamara elég nagy ahhoz, hogy a levegő a folyadéktól ennek elvezetése előtt elválhasson. Ha a gépet vákuumszivattyú gyanánt használjuk, a (C) tartály a külső levegővel közlekedik. A megrajzolt foganatosítási alaknál a csatornákat tartalmazó kereket a nyomófolyadék hajtja. Megjegyzendő azonban, hogy a kereket más módon is, tehát nemcsak nyomófolyadékkal lehet hajtani, akkor a nyomófolyadék csakis a levegő sűrítését végzi.