53778. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék kokusgyékények és hasonlók szövésére

a szánokra, erősített rudak egymást majdnem érintik. A vetélők a rudakon félhosszúsá- í gukkal vannak föltolva (4. ábra), részben pedig a szövőszékoldalon alkalmas módon vezettetnek is. Ha tehát, a szánok a rudakat egymás felé mozgatják, mindegyik vetélő szabad fele a szembejövő rúdra tolódik föl, melyen rögzíttetik úgy, hogy a rudak szétleqgésekor a vetélők mozgásirányuk változtatása nélkül a másik rúddal mozognak kifelé s kiérkeztükkor a szánokat működtető részek rögzítése révén rögzíttetnek úgy, hogy a vetülék feszült marad. Az 1. ábrán az (1) főtengely (2) fogaskereke a (4) bütyöktengelyt felényi forgásszámmal hajtja. A főtengely (5) fogaskereke a (6) kerék révén a (8) bütyöktengelyt is félforgásszámmal forgatja. A (9) fogaskerék a lánc lehengerlésére és a szövet fölcsavarására szolgáló szerkezetet működteti. A 2., 3, 4. és 5. ábrákból láthatjuk, hogy miként mozgatja a (8) bütyöktengely a (10) vetélőket. A (8) bütyöktengely harántirányban nyúlik a szövőszéken keresztül és kétoldalt egy-egy (11) kereket hord, melyek homlokán a (12) fogas szegmens a tengely minden fordulatakor a (13) kúpkerékkel fog össze s azt egyszer teljesen körülfordítja A (13) kúpkerék (14) tengelye kúpkerék-áttétel révén a függélyes (15) tengelyt hajtja melynek fölső ékelt (16) tárcsája a (17) forgattyúcsapot hordja; e' csap a tengely forgásakor a vízszintesen lengő (18) kart működteti, melynek egyik vége szilárd csapon van ágyazva, míg másik vége csuklósan van kapcsolva a (19) szánhoz (4., 5. ábra), mely a láncokra merőlegesen lengethető, alkalmas vezetékekben vezettetik és mindegyik vetélő számára egy-egy, a szövőszék közepe felé nyúló (20) rudat hord. Ha a (19) szánok befelé mozgattatnak, a (20) rudak a szövőszék-középen a másik szán rúdjaival majdnem érintkezésbe jönnek (5. ábra). A (10) vetélők hátsó része oly kiképzésű, hogy a vetélő a (20) rudak végén csúszhat. A vetélőben (9. ábra) az orsó a (101) alaplapon nyugszik ; az egyik végén csap körül forduló (102) födél a kiugrást gátolja meg ós a kicserélést lehetővé teszi. A fonal az orsóról a (103) dörzskarikákon ;.és (104) vezetőkarikákon megy végig. Ha a (%Q) rudak a szövőszékközépen találkoznak, ilffindegyik vetélő félig az őt bevivő rúdon, Téslig pedig az átellenes rúdon nyugszik. Ha mUr most a szánok visszamozognak, a vetélőket azon rudak veszik át, melyekre a bpmozgáakor föltolódtak s melyeken ekkor rÖgzíttettek úgy, hogy a szánok visszamo2-gásakor a vetélők teljesen keresztezik a láncokat. A vetélőnek az egyik rúdról a másikra való átléptekor a rúd (22) lemezére erősített rugalmas ütköző tompítja a lökést. A szán befelé haladásakor ezen ütköző tolja a vetélőt maga előtt. Azon szerkezet, mely a vetélőt váltakozva kapcsolja egyik vagy másik rúdhoz, a következő részekből áll: Mindegyik (20) rúdra vele párhuzamosan egy (23) kampó nyele van megerősítve, melynek feje a nyél belső oldalán van elrendezve. A kampó a vetélő végén foroghatóan elrendezett, (107) rúgók által egymás felé szorított (105) lappár közé fog. Mindegyik (105) lap középső részének külseje oly ívelésű, hogy két lap tölcsért képez, melybe a kampófej beléphet. Ha a vetélő föltolódik a szembejövő (20) rúd végére, ennek kampója a lapokat szétnyomva, túlléphet a lappáron. Ha emellett a kampófej merőleges a két lap közti résre, a vetélő rögzítve van az illető rúdon, ha ellen-I ben a kampófej a réshez párhuzamosan áll, 1 nem gátolja a vetélő szabad mozgását. | Ha a szán a szövőszék egyik oldalán áll, I a kampónyél külső vége (4. ábra) (25) fo[ gaskerekekkel kapcsolt rövid csapok belső ! végére szerelt (24) hüvelyekkel fog össze. | A (25) fogaskerekek egy negyedfordulattal elfordíthatók s ezáltal elfordítják a kampókat is úgy, hogy fejeik a vetélőt megfogják vagy kiengedik. Ezen negyedfordulatot a nyüstök egyikével kapcsolt (26) csap j okozza, mely az illető nyüst föl vagy le' mozgásakor a (27) villa egyik vagy máBik I ágához szorul; a villa a (28) tengely révén van a (25) kerekekkel kapcsolva. Ha az egyik kampó az orsót a szövőszék egyik oldalára kihúzta, egy negyedfordulattal elfor-