53764. lajstromszámú szabadalom • Betonszerkezet
_ 4 _ látva. A betétváz a tetszőleges módon a (27) oszlopra erősített (31) konzoltartókból áll, melyeken az oszlop körül elrendezett (32) szögvasak vannak megerősítve. A (7) betonoszlop és a (4) fej a (27) oszlop, ill. a betétváz körül a leírt módon vannak alakítva. Az (1) tartók végei a (32) szögvasakra fekszenek föl úgy, hogy a tartók terhelését a vasvázas fejre viszik át, minek következtében a (23) és (24) rudak és a (28) konzol a (4) fejről elmaradnak. A 12—17. ábrák oly foganatosítási alakokat tüntetnek föl, melyeknél az (1) tartók konzolalakban vannak kiképezve. A 12. és 13. ábrán látható tartó a közepén az előnyösen a (7) oszloppal egy darabban alakított (4) fej által van alátámasztva, a (3) lemez vagy a tartó mindkét oldalán elrendezett (3) lemezek pedig a tartó (2) peremére fekszenek föl. A (4) fejen alkalmazott (8) fejnyúlvány a tartó (33) nyílásának alsó részébe nyúlik és a tartók a (4) fejen elfoglalt helyzetében rögzíti. A (33) nyílás fölső részét cementpéppel vagy vízdús betonnal töltjük ki, mely megszilárdulása után az (1) tartót a (8) fej nyúlvánnyal összefüggően egyesíti. Az (1) tartó mindkét vége a tartó alsó oldalán alakított (34) karimával van ellátva, mely a tartó mellett elrendezett másik tartó hasonló (34) karimájára támaszkodik. A tartó alsó oldalának középrésze a (34) karima és a támaszpontoknak egymástól való távolságnak körülbelül negyedrészén levő pont között a leírt módon ki van vájva. A (16) rudak végei lefelé vannak hajlítva úgy, hogy függesztő rudakat képezve a (34) karimákat merevítik és a karima alsó fölületéhez közel beágyazott (35) rudat vagy rudakat alátámasztja. A 14—17. ábrák egymást keresztező két (1) tartót mutatnak, mely tarlók egymással egy darabban vannak alakítva és egymást derékszög alatt keresztezik. A 14. és 15. ábrán látható tártókat a keresztezés helyén a (7) oszloppal egy darabban alakított (4) fej támasztja alá. A (8) fej a (33) nyílásba a leírt módon nyúlik. A 16. és 17. ábra szerint a (4) fej helyett a (6) fej nyer alkalmazást. Az (1) tartók a keresztezés he' lyén a tartók alsó oldalán alkalmazott (36) megvastagítás által vannak merevítve, mely a tartóknak a (7) oszlop (6) fejére fölfekvő részét képezi. A (36) megvastagításon a (33) nyílás megy át, melybe a (6) fejen alkalmazott (8) fejnyúlvány nyúlik. A megvastagításba még a (37) betétrúd vagy betétrudak vannak beágyazva és a (33) nyílás körül vannak hajlítva. 18. és 19. ábrán látható foganatosítási alaknál a lemezek oly vastagságban vannak alkalmazva, hogy az (1) tartó (2) peremére fektetve fölső fölületük magasabb síkban van, mint a tartó fölső fölülete. Ha a tartó két ellenkező oldalán levő (2) peremein egy-e gy lemez fekszik, a két lemez között (38) hézag keletkezik. A lemezek oldalaiból a (38) hézagba (21) rudak nyúlnak, a lemezeknek egymással szemben lévő oldalaiból kinyúló (21) rudak pedig egymást átlapolják. A (38) hézagot cementpéppel vagy vízdús betonnal töltjük ki, mely a (10) és (11) teret is kitölti. Ezután a (11) teret és (38) hézagot kitöltő cementpépet vagy vízdús betont a (3) lemezek fölső fölületével egy síkban elsimítjuk; a cement vagy beton megszilárdulása után a (3) lemezeket, (1) tartókat, (4) fejet és (7) oszlopot egymással összefüggően egyesíti. A 20., 21. és 22. ábra szerint az (1) tartók végei a (4) oszlopfej (39) peremére fekszenek föl és a (40) fejnyúlványra támaszkodnak. Az egymással szemben fekvő tartók végeiből a (11) térbe nyúló (18) rudak nem lapolják egymást át, mint az előbbi foganatosítási alakoknál, hanem végeikkel egymásra támaszkodnak. Hogy az egymással szemben elrendezett tartók végeinek betétei egymással összefüggésben legyenek, a (41) összekötő rudak vannak elrendezve, melyek a (18) rudakra fölfekszenek. A (4) oszlopfejbe ugyanoly (23) és (24) betétrudak vannak beágyazva, mint az előbbi foganatosítási alakoknál, azzal a különbséggel, hogy. több (23) rúd és kevesebb (24) rúd van alkalmazva; azonkívül a fej alsó fölületéhez közel a (42) rúd van beágyazva, mely a fej (9) nyílását körülfogja. A (7)
