53756. lajstromszámú szabadalom • Betonszerkezet
renda pedig a vájatnak megfelelő, ékalakú keresztmetszetű (49) kiugrással, mely a vájatba fogódzik és vele még az (50) rudak által van összekötve. A 15. ábra szerint az (52) gerenda alsó részén alkalmazott (51) karimák az (1) lemez alsó részén elrendezett (13) karimák fogódzanak, a lemezek oldalai pedig oly módon vannak kiképezve, hogy közöttük lefelé táguló (53) rés keletkezik. Megjegyzendő, hogy a gerendák összes foganatosítási alakjai két egymás mellett elrendezett lemez végei vagy oldalai között oly módon készülnek, hogy a lemezek között lévő rést képlékeny betonanyaggal töltjük ki, amint azt az 1. és 2. ábrával kapcsolatban leírtuk. A 16. és 17. ábra a találmány alkalmazását a többi ábrán látható betonoszlopok helyett vasoszlopokkal való összeköttetésben mutatja. Az (56) oszlop fölső végére az (57) lemez van helyezve, melyre az (1) lemez (13) karimái fekszenek föl. Az (1) lemezek egymással szorosan érintkeznek, azonban a tartóoszlop felé eső sarkaiban (38) kivágásokkal vannak ellátva, melyek keresztalakú hézagot képeznek és melyek részben az (57) lemez fölött vannak elrendezve, részben pedig alul nyitottak és ideiglenesen deszka vagy forma által zárandók el. Az (1) lemezekből a merevítő (59) rudak nyúlnak a keresztalakú hézagba, melybe azonkívül a merevítő (60) rudak vannak helyezve. A hézagba öntött és abban megszilárduló képlékeny betonanyagot képlékeny állapotában az (57) lemez és a résnek nyitott része alá helyezett deszka vagy forma támasztja alá. A beöntött beton megszilárdulása után a hézag körül fekvő négy lemezt, az (57) lemezt és a (61) oszlopot egymással szilárdan egyesíti. A leírt, összefüggően egyesített betonszerkezet nemcsak építkezésekhez és fődéinek, mennyezetek, falak vagy egyéb ily szerkezetek előállítására alkalmas, hanem hidak építésére és oly szerkezetekhez is, melyeknél annak alkalmazása kívánatos. Némely szerkezetnél, pl. épületek magasabb emeleteinél az (1) lemezeket a talajról kell fölemelni. Erre a célra, amint a 12. ábrán látható, a lemezek betonanyagába ágyazott csavarmenetes (55) szárral ellátott (54) fülek nyernek alkalmazást. Esetleg a lemezek betonanyagába előbb belső csavarmenetekkel ellátott (55a) köldökök ágyazhatok, az (54) fülek csavarmenetes (55) szárai pedig az építkezés helyszínén vagy bárhol a köldökökbe csavarolhatók. A leírt lemezek természetesen tetszőleges helyen készíthetők, azonban előnyös, ha azokat az építkezés helyétől távoleső helyen állítjuk elő. A leírt szerkezet nagy előnye, hogy az oszlopokra helyezett lemezek formákat képeznek, melyekben a gerendák a lemezek között lévő hézag alá helyezett deszka ideiglenes alkalmazásával alakíthatók. Az oszlopok és gerendák az épület vázát és annak szerkezeti elemeit képezik. A rendeltetési helyükre fektetett lemezek a szerkezeti elemek egyik részének, a gerendának formáját képezik, minek folytán a gerenda az oszloppal, valamint a lemezekkel szorosan egyesül és. összefüggő szerkezetet alkot. Az alkalmazott oszlopok lehetnek teljesen betonból állók (5—10. ábrák), vagy fémoszlopok (16. és 17. ábra), vagy vasbetonoszlopok (2. ábra), vagy betonnal körülvett közönséges fémoszlopok (18. ábra) valamint tetszőleges méretűek és alakúak. Ámbár a leírásban a (9) gerendákat a (13) karimáktól megkülönböztettük, megjegyezzük, hogy, ha a (9) gerenda képlékeny anyaga megszilárdult, oly méztékben egyesül a (13) karimákkal, hogy azokkal együtt tulajdonképpen egy gerendát képez, melynek a karimák részeit alkotiák. Ennek megfelelően a (6) oszlop (4) pereme szélesebbre készítendő, hogy a szélesebb gerendát kellő módon alátámaszza. A merevítő (12) rudak az alkalmazott szerkezetnek úgy a fölső, mint az alsó részébe ágyazhatok és amint egyes ábrákon látható, egyenesek, vagy más ábrák szerint hajlítottak lehetnek, továbbá a lemezekbe, gerendákba és oszlopokba tetszőlegesen ágyazhatok. A (12) rudaknak a 4. ábrán
