53756. lajstromszámú szabadalom • Betonszerkezet

18. ábra a 16. és 17. ábráu föltüntetett szerkezet másik foganatosítási alakja. Az (1) lemezek tetszőlegesen képezhetők ki. Az 1—4. ábrákon látható lemezek élei (2) vájatokkal vannak ellátva. A lemezek (3) sarkai a (6) oszlop (5) fejének (4) peremére fekszenek föl ós az oszlop (7) fejnyúlványára támaszkodnak. Ha a következő (1) lemezt hasonló módon helyezzük az oszlopra, az ezáltal alátámasztott két lemez között (8) hézag marad. A két (1) lemez egymás mellett lévő élei fönmaradt (8) hézag alá a rajzon föl nem tüntetett formát helyezzük és erre a formára és a (8) hézagba, valamint az (1) lemezek élein alkalmazott (2) vájatokba cementpépet vagy hasonló cementkeveréket vagy vízdús betont öntünk. A (8) hézagba öntött betont vagy más keveréket elsimítjuk, hogy fölülete az (1) lemez fölületével egy síkban legyen; ha a beton megszilárdult, (9) gerendát képez, melynek végei az általa egyesített (1) lemezek között a (6) oszlop (4) peremére fekszenek föl. Az ily módon egyesített (9) gerenda és a két (1) lemez egységes összefüggő szerkezetet képez. A (9) gerenda alakítása céljából a (8) hézagba öntött beton az (1) lemezeknek a (8) hézagba torkoló (2) vájatait is kitölti; a vájatokban megszilárdult beton (10) nyúlványokat képez. Az (1) lemezek ily módon egymással szilárdan össze vannak kötve, minthogy a két lemez ugyanarra az oszlopra fekszik föl és azokat a betongerenda köti össze, mely a kötés által a lemezekkel szilárdan egyesült és amelyből azonkívül vele összefüggő nyúlványok nyúlnak a lemezekbe; e nyúlványok a lemezek vájataiba nemcsak befogódznak, hanem a kötésnél azoknak falaival egyesülnek is. A betonnak a (8) hézagba való öntése előtt a (2) bevágásokba a (11) rudak oly módon fektethetők, hogy azok a (8) hézag fölött átnyúlva két egymás mellett lévő lemez vájatait áthidalják és a lemezek összeköttetését merevítsék. A (11) rudak előnyösen az (1) lemezek és a (9) gerendák fölső fölületéhez közel fektetendők, mert az összefüggő födém ezen a ponton támaszkodik az oszlopokra és mert a feszültség a fölső fölületen a legnagyobb. Másrészt a lemezekbe azok alsó fölületénél előnyösen (12) rudak ágyazhatok, melyeknek célja az áthajtás megakadályozása. Hogy az (1) lemezek fölső fölületét a (4) perem felé emeljük és hogy a (8) hézagot nagyobb gerenda öntése céljából nagyobbítsuk, az (1) lemezek alsó oldalán (13) karimát alkalmazunk, mely az (1) lemez összefüggő része gyanánt a (4) peremre fekszik föl. A karima külső oldaláról a (14) lépcső nyúlik kifelé, melynek célja, hogy a (9) gerenda alakítása céljából a (8) hézagba öntött beton abba a lépcsőbe kapaszkodjék é3 megszilárdulása után a részeket szilárdabban kösse össze. Az 1. ábra szerint a középső (1) lemez a többi lemezzel csak két élen van összekötve, azonban természetesen, ha a lemez a födémnek vagy falnak közepén van elrendezve, a lemezzel mind a négy élén hasonló módon kötendő össze. Ha pedig a lemez egyik éle a lemezre merőleges fal vagy födém mellé esik, az az él oly gerendával vagy kis változtatások mellett oly lemezzel kötendő össze, mely arra merőleges helyzetet foglal el. Betonlemezekből álló összefüggő szerkezet előállításánál különösen fontos körülmény^ hogy a szerkezet különböző részei az oszlopokkal szilárdan, alkalmasan és kevés költséggel legyenek összeköthetők. Az 5—11. és 13—15. ábrák e cél elérésére való különböző eszközöket mutatnak. Az 5. ábrán az (1) lemez (13) karimája oly módon fekszik a (6) oszlop (4) peremére, hogy a karima a (6) oszlop fejnyúlványát és a (16) oszlop alsó (15) részét átlapolja; az (1) lemezekbe azoknak fölső részén^és a (7) fejnyúlványnak és a (16) oszlop alsó részének érintkezési síkjával egy magasságban a (12) rudak vannak beágyazva. A 6. ábra szerint a (9) gerenda a (4) peremre fekszik föl, a (16) oszlop (18) talpán pedig a (4) peremmel szemben a (17) perem van alkalmazva. Az egymással szemben elrendezett két perem között és a (6) oszlop (7) törzse és a (16) oszlopnak a (7) fejnyúl-