53756. lajstromszámú szabadalom • Betonszerkezet

18. ábra a 16. és 17. ábráu föltüntetett szerkezet másik foganatosítási alakja. Az (1) lemezek tetszőlegesen képezhetők ki. Az 1—4. ábrákon látható lemezek élei (2) vájatokkal vannak ellátva. A lemezek (3) sarkai a (6) oszlop (5) fejének (4) pere­mére fekszenek föl ós az oszlop (7) fej­nyúlványára támaszkodnak. Ha a következő (1) lemezt hasonló módon helyezzük az oszlopra, az ezáltal alátámasztott két lemez között (8) hézag marad. A két (1) lemez egymás mellett lévő élei fönmaradt (8) hé­zag alá a rajzon föl nem tüntetett formát helyezzük és erre a formára és a (8) hé­zagba, valamint az (1) lemezek élein alkal­mazott (2) vájatokba cementpépet vagy ha­sonló cementkeveréket vagy vízdús betont öntünk. A (8) hézagba öntött betont vagy más keveréket elsimítjuk, hogy fölülete az (1) lemez fölületével egy síkban legyen; ha a beton megszilárdult, (9) gerendát ké­pez, melynek végei az általa egyesített (1) lemezek között a (6) oszlop (4) peremére fekszenek föl. Az ily módon egyesített (9) gerenda és a két (1) lemez egységes össze­függő szerkezetet képez. A (9) gerenda alakítása céljából a (8) hézagba öntött be­ton az (1) lemezeknek a (8) hézagba tor­koló (2) vájatait is kitölti; a vájatokban megszilárdult beton (10) nyúlványokat ké­pez. Az (1) lemezek ily módon egymással szilárdan össze vannak kötve, minthogy a két lemez ugyanarra az oszlopra fekszik föl és azokat a betongerenda köti össze, mely a kötés által a lemezekkel szilárdan egyesült és amelyből azonkívül vele össze­függő nyúlványok nyúlnak a lemezekbe; e nyúlványok a lemezek vájataiba nemcsak befogódznak, hanem a kötésnél azoknak falai­val egyesülnek is. A betonnak a (8) hé­zagba való öntése előtt a (2) bevágásokba a (11) rudak oly módon fektethetők, hogy azok a (8) hézag fölött átnyúlva két egymás mellett lévő lemez vájatait áthidalják és a lemezek összeköttetését merevítsék. A (11) rudak előnyösen az (1) lemezek és a (9) gerendák fölső fölületéhez közel fekteten­dők, mert az összefüggő födém ezen a ponton támaszkodik az oszlopokra és mert a feszültség a fölső fölületen a legnagyobb. Másrészt a lemezekbe azok alsó fölületénél előnyösen (12) rudak ágyazhatok, melyek­nek célja az áthajtás megakadályozása. Hogy az (1) lemezek fölső fölületét a (4) perem felé emeljük és hogy a (8) hézagot nagyobb gerenda öntése céljából nagyobbít­suk, az (1) lemezek alsó oldalán (13) karimát alkalmazunk, mely az (1) lemez összefüggő része gyanánt a (4) peremre fekszik föl. A karima külső oldaláról a (14) lépcső nyúlik kifelé, melynek célja, hogy a (9) gerenda alakítása céljából a (8) hézagba öntött be­ton abba a lépcsőbe kapaszkodjék é3 meg­szilárdulása után a részeket szilárdabban kösse össze. Az 1. ábra szerint a középső (1) lemez a többi lemezzel csak két élen van össze­kötve, azonban természetesen, ha a lemez a födémnek vagy falnak közepén van el­rendezve, a lemezzel mind a négy élén hasonló módon kötendő össze. Ha pedig a lemez egyik éle a lemezre merőleges fal vagy födém mellé esik, az az él oly geren­dával vagy kis változtatások mellett oly lemezzel kötendő össze, mely arra merő­leges helyzetet foglal el. Betonlemezekből álló összefüggő szerkezet előállításánál különösen fontos körülmény^ hogy a szerkezet különböző részei az oszlo­pokkal szilárdan, alkalmasan és kevés költ­séggel legyenek összeköthetők. Az 5—11. és 13—15. ábrák e cél elérésére való kü­lönböző eszközöket mutatnak. Az 5. ábrán az (1) lemez (13) karimája oly módon fekszik a (6) oszlop (4) pere­mére, hogy a karima a (6) oszlop fejnyúl­ványát és a (16) oszlop alsó (15) részét át­lapolja; az (1) lemezekbe azoknak fölső részén^és a (7) fejnyúlványnak és a (16) oszlop alsó részének érintkezési síkjával egy magasságban a (12) rudak vannak be­ágyazva. A 6. ábra szerint a (9) gerenda a (4) pe­remre fekszik föl, a (16) oszlop (18) talpán pedig a (4) peremmel szemben a (17) perem van alkalmazva. Az egymással szemben el­rendezett két perem között és a (6) oszlop (7) törzse és a (16) oszlopnak a (7) fejnyúl-

Next

/
Thumbnails
Contents