53741. lajstromszámú szabadalom • Vasútállomás jelzőkészülék

— 2 — könnyén kicserélhesse. Magában az (1) szekrényben, melyet élűiről (2) üveglap zár el, közvetlenül a (3) ajtíó mögött egy fölső (4) és egy alsó (5) tengely van foroghatóan ágyazva. Ezen tengelyeken a {6, 6), illetőleg (7, 7) korongok vannak megerősítve, melyek a (8) hengerek kör ] rül halad|ó, végnélküli (9) iszalag vezetér- i sére szolgálnak. A (6, 6), illetőleg (7, 7) i korongok előtt (10), illetőleg (11) tár masztíógörgők vannak elrendezve, melyek a (9) szalagot kellően a korongokhoz szorítják. A (4) tengelyen azonkívül (12) fogaskerék van fölékelve, mely a (13) tengelyen megerősített (14) fogaskerékkel vagy a (15) vagy a két (16) fogaskerék révén kapcsolódik, aszerint, amint a (15, 16, 16) fogaskerekek ágyazására szolgáló és alkalmas módon egyenesben vezetett (17) tokot a (18) csavaranya és (19) rúd segélyével a (20) spirálrúgó hatása ellenében a rajzban föltüntetett fölső végállásba hozzuk, vagy annyira leeresztjük, hogy a (12) és (14) fogaskerekek közötti kapcsolódást a (16) fogaskerekek eszközlik. Azáltal, hogy a (12) és (14) fogaskerekek közé fölváltva, egy (15) vagy két (16, 16) fogaskereket iktathatunk, lehetővé tettük, hogy a (13) tengelynek állandóan egy értelemben való forgatása mellett a (12) fogaskerék, illetőleg ennek (4) tengelye egyik vagy másik értelemben forgattatik. A (4) tengely forgása közben magával viszi a (6) korongokat s minthogy a (4) és (5) tengely között a (21) lánc és (22), ill. (23) láncdiók vagy effélék segélyével kény- í szerkapcsolat áll fönn, a (7) korongokat is s lezen korongok a végnélküli (8) szalar got, mely en a megállóhely ek, illetőleg állomások nevei vannak föltüntetve úgy, hojgy ezek a (3) ajtóban létesített (24) kivágáson keresztül időközönként egymásután láthatók lesznek. A fönt elmondottak alapján tehát csak a (13) tengely időszakos elforgatásáról kell gondoskodnunk, amire ezen (13) tengelyre fölékelt (25) kitíncskerék szolgál, melynek fogai közé a (26) lemezrúgó har tása alatt álló és (27) csuszkán csuklósan ágyazott (28) kilincs szolgál. A (27) csuszka fölső szemébe a másik végével az (1) szekrény fölső lapján megerősített (29) spirálrúgó kapaszkodik, alsó szemébe pedig a szekrény fenéklapjábaín megerősített (30) csőben vezetett (31) zsinór, drót vagy egyéb vonóközeg van beakasztva. Ezen (31) vonóközeg megfelelő irányító görgők segélyével vezettetve, melyek egyike a 4. ábrán látható, a kocsi alvázán megerősített (32) tartóban lenghetően ágyazott (33) kétkarú emeltyű fölső végéhez van erősítve. A kétkarú (33) emeltyű rendes körülmények között függélyes helyzetet foglal és alsó karja közel a vasúti sin mentén, halad. Állomások közelében, előnyösen a védjelzőknél azonban a sin belső oldalán célszerűen körszeletalakú (34) ütköző van megerősítve (4. és 5. ábra), mely a kétkarú (33) emeltyűt a rajzban vonalkázottan föltüntetett ferde helyzetbe lendíti ki. Ugyanekkor természetesen a (31) vonóközeg is megfeszül és a (27) csuszkát (29) spirálrúgjó hatása ellenében vezetékében lefelé húzza, miáltal a (28) kilincs (25) kilincskereket egy vagy két fognak megfelelően elforgatja. Mihelyt a kétkarú (33) emeltyű a (34) ütközőn áthaladt, (29) spirálrúgjó hatása jut érvényre és a (27) csuszkát, illetőleg evvel együtt a (28) kilincset nyugalmi helyzetébe- tereli vissza. A (25) kilincskerék azonban a (28) kilincs ezen mozgását nem követheti, minthogy ebben azt a (35) lemezrúgó, mely fogaihoz kellő erővel hozzá támaszkodik, megakadályozza. Ajánlass még a jelzőszekrényben csöngetyűt is elrendezni, melyet minden egyes alkalommal: maga a (31) vonóközeg működtet. Az előadottakból a találmánybeli vasútállomásjelző készülék működési módja olyannyira világos, hoigy annak minden további ismertetése fölöslegesnek tekinthető. Megjegyzendő végül, hogy a rajzban bemutatott szerkezeti megoldás csak például szolgál s attól a gyakorlati kivitelben sok eltérés történhetik, anélkül azonban, hogy ezek újabb találmánybeli gondolatot rej-