53703. lajstromszámú szabadalom • Újítások vasnak és más fémeknek előállításában

— 2 — Azt találták, hogy ezen tisztátalanságok közül főleg a hidrogénnek a keringő gázban való jelenléte komolyan zavarokat okoz a matallurgiai reakciókban, mely zavarok előre nem vehetők figyelembe és előreláthatatlanok. A vasérc 750 C° alatti hőmérsékleteknél aredukálógáznak csaknem egész kéntartalmát abszorbeálja és ez a kén többnyire a kapott vassal képez vegyületet, ahelyett, hogy a mésztartalmú ömlesztőszerbe menne át. Ha úgy hydrogén, mint foszforsav is jelen van, akkor ezek az anyagok először vegyületet képesek alkotni és azután újból fölbomlanak, mimellett a foszfor a vasba megy át. Másrészt a hidrogéntói mentes szénmonoxid- és széndioxidkeverékek nem bírnak behatással foszfortartalmú vegyületekre, magánoxidokra vagy arzén-vegyületekre, chromoxidokra vagy szilíciumtartalmú vegyületekre, továbbá a vasércek és a szénmonoxid- és széndioxidgáz tiszta keverékei közötti reakciók, az említett gázok változó viszonya és különböző hőmérsékletek mellett, valamint az említett gázok és fehérizzású szén közötti reakciók görbék által külön-külön előre meghatározott és kívánt eredmény elérhető. Hogy a fent megadott hátrányok lehetőleg elkerültessenek és a kifejtett előnyök eléressenek, a kezelendő adagban levő nedvességet, szerves anyagokat vagy illó tisztátlanságokat lehetőleg kiküszöböljük, amennyiben az adagot pl. forgó kemencében meleg levegővel hevítjük és azután megszárítjuk, megtisztítjuk, mely állapotban melegen a redukálókemencékbe vezetjük. Továbbá megakadályozhatjuk, hogy a redukálógázba a regenerátorból hidrogén lépjen be, ha a regeneiátort tökéletesen száraz és meleg koksszal töltjük, meg. Ezáltal a fölhasznált redukálógazt hidrogéntói mentessé tesszük és attól mentesen tartjuk, valamint illékony tisztátlanságoknak az adagról a gázra való átvitelét megakadályozzuk. Az elgázosított tüzelőanyagnak összes kéntartalma szükség esetén a gáznak az adaggal való érintkezése előtt kiküszöbölhető és pedig oly anyagok által, melyek a ként extrabálják. Minthogy a redukálógáz hidrogénmentes, ennekfolytán az adagban levő oxidált idegen testek, melyek egyedül szénoxid által még nem támadtatnak meg, a salakba mennek át. Ilymódon fölösleges vegyi energiafogyasztást és ezen kívül a termék tisztátlanná tételét megakadályozzuk. Ha az adagban az előhevítés (vagy előmelegítés) után még kisebb kénmennyiségek vannak jelen, akkor ez a kén a szivacsos fémből, érkőzetből és ömlesztőszerből álló keverékeknek az olvasztókemencében való bázikus kezelése által tökéletesen eltávolíttatik. A töntemlített eljárás foganatosítására szolgáló berendezés olymódon van elrendezve, hogy gazdasági szempontból különböző hőfokok követelményeinek megfelel és a berendezés egy részéből eltávozó meleg egy másik részben kihasználtatik úgy, hogy az alábbiakban fölsorolt, a kapott eredmények természetét kitevő tényezők tökéletes ellenőrzés alatt állanak. Ezen tényezők a következők : A) A gázok összetétele és hőmérséklete, valamint az adag hőmérséklete, amellyel a gázok és az adag az olvasztókemencébe lép. B) A gázcsővezetékeken átáramló gázmennyiség és az időegységenként redukált érc mennyisége és C) a redukálókemencéből eltávozó gáznak hőmérséklete és összetétele, amely a gáznak azt a kezelését is megszabja, amelynek a gáz alávetendő, mielőtt újból a redukálókemencébe vezettetik. A csatolt rajzokon az 1., 2. és 3. ábra három, a találmány értelmében foganatosított berendezés vázlata. A 4—7. ábrák szerkezeti részleteket mutatnak. Az 1.. 2. és 3. ábrán (h) és (r) egy hosszú ferdén elrendezett, forgó redukálókemencét, valamint egy kokszregenerátort jelöl, melyek a (hl, h2, h3) csövekkel kapcsolatban, zárt gázvezetékrendszert képeznek, (b) és (c) főhevítőkemencéket jelöl, melyek oly célból vannak elrendezve, hogy a gázok külön fölhevíttessenek, mielőtt azok az (r) regenerátort elhagyták, (x) egy gázkeriEgtetőszivattyút jelöl, mely a (hl) és (h2) csövek közé van bekapcsolva. Szükség esetén az (r) regenerátor és a (h3) cső között egy