53702. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági kapcsolás hengerművek részére

a (k) hajtótengelyre erősített, külső szélén (g2) körmökkel vagy fogakkal ellátott (c) tárcsán ül, mi mellett az (a) karmantyú(g) körmei a (c) tárcsa (g2) fogai közé kapaszkodna^ ha a kapcsolás be van iktatva. A belső (b) karmantyú — mely belül is fogazással bír — belső (g4) körmeivel a (h) fésűs- vagy kaliberhenger tengelycsapjára erősített (d) tárcsa (g3) fogai közé kapaszkodik. Hogy a karmantyúknak a hengerlés közben való eltolódása megakadályoztassák, úgy a (c, d) kapcsolótárcsák, mint a karmantyúvégek is (e) toldatokkal vannak ellátva, melyek könnyen oldható (f) csavarok vagy orsók segélyével összeköthetők. Ha a kapcsolás kicserélendő, akkor az (f) csavarokat megoldjuk, az (a) és (b) karmantyúkat a (c) és (d) kapcsolótárcsákról lehúzzuk és egymásba toljuk (2. ábra), miro a karmantyúkat a két kapcsolótárcsa között könnyen kiemelhetjük, anélkül, hogy a fésűs- vagy munkahengereknek bármely részét le kellene szerelni. Ha a hengermű gyorsan ki- és bekapcsolandó, akkor e célra az 5. ábra szerinti kiviteli alak értelmében egy a külső (a) karmantyúba (n)-nél bekapaszkodó emeltyű használható, mely kézzel vagy erőhajtással működtetik. Ebben az esetben a (k) hajtótengely (c) kapcsolótárcsájának és az (a) karmantyúnak (e) toldatai elhagyhatók, mert az (a) karmantyút az állítóemeltyű rögzíti. A most említett változtatáson kívül a kapcsolásnak még más' kiviteli alakjai is lehetségesek, anélkül, hogy ezáltal a találmány lényegén bármit változtatnánk. így például a fésűs- vagy munkahengeren levő (d) kapcsolótárcsa a hengerrel egy darabból "állhat vagy. teljesen el is maradhat; az utóbbi esetben a (b) karmantyú a munkai hengernek szokásos, lóherelevélszerűen elrendezett (p) csapjain (5. ábra) ül és csavarok segélyével az (i) peremen, vagy már meglevő fésűs-vagy munkahengereknél egy axhengerekre fölszorított vagy fölékelt gyű^-sán '-erősíttetik meg. Meglevő hajtómotoroknál, melyek rendszerint a tengelyvégekre fölszorított vagy fölékelt (1) kapcsolótárcsával (5. ábra) és 1 ezen kiképezett (m) összekötőperemmel vannak ellátva, a kicserélés elkerülésére a (c) kapcsolótárcsa, mint azt az 5. ábra mutatja, oly csap gyanánt lehet kiképezve, mely fogakkal <bír és az (a) karmantyú (g) körmei közé kapaszkodik, valamint csavarok segélyével az (m) peremre van erősítve. A kapcsolás összes föntleírt kiviteli alakjainál a két karmantyú egyikének eltörésénél a hajtómotor és a hengermű szomszédos részeinek minden veszélyeztetése teljesen ki van zárva, mert ferde törés esetén, az emellett föllépő tengelyirányú nyomás folytán csupán a karmantyúk letört része tolatik el ós a nyomásnak tengelyirányban a mótor ós a hengermű szomszédos részeire való átvitele teljesen ki van zárva. A kapcsolás kis szerkezeti hossza dacára azon további előnnyel bír, hogy az erőátvitel és ezáltal az üzembiztonság még akkor is tökéletes, ha a csapágycsészék egyenlőtlen kopása folytán a pontosan központos ágyazás megzavartatik, minthogy a kapcsolt karmantyúknak köröm- vagy fogkapcsolata a kapcsolt tengelyeknek bizonyos mozgékonyságot enged meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztonsági kapcsolás hengerművek számára, jellemezve két, kerületén (g, g') körmök vagy fogak segélyével egymásba kapaszkodó hengeres vagy kúpos (a, b) karmantyú által, melyek egymásba tolhatók és oly hosszúak, hogy az öszszetolt állapotban a (k) hajtótengely és a (h) fésűs- vagy munkatengely csapvégei között kiemelhetők, ellenben a széttolt állapotban a hajtómotort a fésüshengerrel összekötik, azon célból, hogy a két karmantyú egyikének vagy a tengelynek ferde törésénél föllépő tengelyirányú nyomásnak a hajtómotor és a hengermű szomszédos részeire való átvitele megakadályoztassák. 2. Az 1. igénypont szerinti biztonsági kapcsolás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az (a, b) karmantyúk a széttolt ál-